Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

CLXXVI RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. II. 61. 112.; 1909 ápr. 19. 14. II. 96. 185.; jún. 7. 17. II. 99. 188.; okt. 25. 35. II. III. 211. 3.; 1912 febr. 5. 1911. 107. 141. sz. II. 31. 22. 57.; márc. 11. 1911. 11., 85., 154. sz. V. 35. 37. 45.; 63., 69., 89.; máj. 13. 36., 37. sz. V. 85. 86. 177., 179.; szept. 23. 40. V. 109. 216.; nov. 11. 1911. 145. sz. 317. V. 115. 246. 73. sz. V. 125. 273.; dec. 16. 72. sz. V. 144. A bíróság szélesebb hatáskörét megállapítja az, hogy az ügyben érdemi tárgyalást tartott. (Hb. 1909 ápr. 19. 9. II. 91. 173. ) A bíróság akkor is hivatott marad a cselekmény megbirálására, ha a tárgyaláson mezőrendőri kihágást állapít meg. (Hb. 1910 jún. 25. 41. III. 77. 159. ) Tárgyalás után a biróság nem teheti át az ügyet a közigazgatási hatósághoz, hanem akkor is maga bírálja meg, ha különben közigazgatási útra tartoznék az eljárás. (Hb. 1910 jún. 20. 1909. 147. III. 42. 90. ) Tárgyalás után akkor is köteles a biróság az ügy érdemében eljárni, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismeri is fel. (Hb. 1910 jún. 25. 4. III. 51. 108. ) Tárgyalás után a biróság nem teheti át az ügyet a közigazgatási hatósághoz, hanem kihágásként is maga bírálja meg. (Hb. 1910 febr. 28. 1909. 142. III. 37. 78. ) Tárgyalás elrendelése és megtartása után már nincs helye annak, hogy az ügy hatáskör hiányából a kisebb hatáskörű közigazgatási hatósághoz áttétessék, hanem a kír. járásbíróság tartozik az ügyben tovább eljárni abban az esetben is, ha a cselekményben oly kihágás tényálladékát ismerte fel, amely különben közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (Hb. 1913 ápr. 7. 6., 26. sz. VI. 31., 37. 58., 73. ) Ha a kir. járásbíróság súlyos testi sértés vétsége miatt a tárgyalást elrendelte, tárgyalást tartott is, bár ebben az ügyben az eljárást megszüntette és csak a Kbtk. 75. §-ába ütköző kihágás maradt elbírálatlanul a Bp. 22. §-a értelmében, amely az 521. § szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandó, már nincs helye annak, hogy a kihágás elbírálását magától elhárítsa és a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. (Hb. 1913 nov. 10. 97. sz. VI. 133. 304. ) Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás elrendelése előtt van helye, ha tehát a rendes biróság az ügyben már tárgyalást tartott, az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha az ügyet kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismerné is fel. (Hb. 1914 márc. 30. 1913 165. sz. VII. 48. 104. 1914 ápr. 20. 44. sz. VII. 67. 124.; jún. 22. 65. sz. VII. 87. 179. nov. 9. 92. sz. 156. 245., 109. sz. VII. 122. 256.; nov. sz. 125. sz. VII. 133. 274. 1916. márc. 27. 1915. 108. sz. 18. 35. ) Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás elrendelése előtt van helye, mihezképest a rendes biróság hatáskörébe tar-