Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

XCII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. A csendőrség tagjai közigazgatási közegek, mihezképest az ellenük elkövetett sértés miatt akkor is közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a sértést birói hatáskörbe tartozó bűncselekmény miatt foganatosított nyomozati eljárásban követték el. (Hb. 1913 dec. 1. 103. sz. VI. 137. 310.) Határrendőrre használt, nem a határrendőrnek, hanem harmadik személynek mondott, a határrendőr által nem is hallott asz . . os» kifejezés nem a hatósági közeg jelenlétében s hivatalos eljárásában használtatott, s ennélfogva a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladéka ezen törvényes alkotó elem hiányában nem állapítható meg és a feljelentett cselekmény abból a szempontból bírálandó el, hogy megállapítja-e a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát ; mihezképest emiatt az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 nov. 10. VI. 34. sz. VI. 128. 292.) Ker. munkásbiztosítási pénztár végrehajtója által a kir. járásbírósághoz becsületsértés miatt beadott feljelentés tárgyában az eljárás — ha a feljelentésben panaszolt kifejezések (bitang, csavargó) meggyalázóknak is látszanak, a rendes biróság hatáskörébe tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a feljelentő a cselekmény elkövetésekor hivatalos eljárásban volt-e vagy nem. (Hb. 1914 ápr. 20. 13. sz. VII. 62. 112.) A tanítónő hatósági közegnek nem tekinthető. (B. M. 1913. évi 953. sz. VI. 193. 356.) Tanítónőnek sértő kifejezésekkel illetése a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladékát nem állapítja meg. (B. M. [1913. évi 958. sz. VIII. 193- 356.) Vasúti alkalmazott ellen a marha, szamár, sült paraszt kifejezés használata a sértett alkalmazottak magánindítványának hiányában az állomásfőnökség panaszára nem becsületsértés vétsége, hanem csak, mint a Kbtk. 46. i-ába ütköző kihágás lehet eljárás tárgya, amely eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jún. 23. 40. sz. VI. 79- 170-) Ha a sértett kifejezetten becsületsértés miatt kéri a terhelt megbüntetését, az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik, az ügy érdemében lévén eldöntendő az a kérdés, hogy a használt kifejezés megállapítja-e a becsületsértés vétségének a tényálladékát. (Hb. 1915 április 26. 26. sz. 36. 52.) Ha kifejezetten becsületsértésre irányuló feljelentés következtében a rendes biróság nem hozott érdemi határozatot, hanem azt, hogy a feljelentett cselekmény nem becsületsértés, csak a hatáskör kérdésében hozott határozatának indokául hozta fel, az ügy a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 24. sz. VI. 55. 108.) Ha becsületsértés miatt kérnek büntetést, a rendes bíróságnak azt