Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

H« HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. * 58. Nincs hatásköri összeütközés, ha a belügyminiszter csak az utalványozó hatóság kérdésére és részére tájékoztató rendeletet adott ki, a közigazgatási bíróság pedig már az utalványozás megtagadása következtében beadott panaszokkal vitássá vált egyéni igény érvényesítését célzó konkrét ügyre állapította meg hatáskörét, ügyazonosság tehát nem merült fel. Nem hatásköri kifogás az, ha a miniszter nem támadja meg azt, hogy a pernek tárgyává tett igény jogosságának eldöntése a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, hanem a közigazgatási bíróság előtti eljárást csak azért kifogásolja, hogy a megfelelő közigazgatási hatósági eljárás még nincs befejezve. 1916 december 11. Hb. 37. sz. t A m. kir. belügyminiszter tibb vármegye alispánjának, így Nagyküküllő vármegye alispánjának 94/1914. eln. sz. felterjesztésére az 1914. évi június hő 24-én 102,788/1914. sz. a. kelt és Győr, Nagyküküllő, Udvarhely és Sopron vármegye alispánjához intézett iratában kimondotta, hogy a főszolgabirák, mivel a háztartási alap terhére ntiátalányban részesülnek, mint a lóosztályozási bizottságok elnökei a 125,000/1902. sz. a. kiadott vármegyei ügyviteli szabályzat 25. §-ának 4. bekezdésében foglaltak értelmében külön útiköltségek és napidíjak felszámítására nem jogosultak. Nagyküküllő vármegye alispánja G. A. segesvári és dr. S. F. medgyesi főszolgabiráknak a lovak és jármüvek szolgáltatásáról szóló 1912 : LXIX. te. végrehajtására vonatkczó utasítás 5. §-ának 4. bekezdése értelmében előterjesztett utiszámláit azzal adta vissza, hogy az azokban felsorolt útiköltségeket a m. kir. belügyminiszter említett rendelete értelmében sem a háztartási alap, sem pedig az érdekelt községek terhére meg nem állapíthatja. Ezt követőleg a nevezett főszolgabirák a szabályszerűen kiállított utiszámlák csatolása mellett azt kérték a belügyminisztertől, hogy engedélyezze a becsatolt utiszámláknak a vármegyei háztartási alap terhére leendő érvényesítését, ellenesetben a kérelmeket panasznak tekintve, azokat ítélethozatal végett a m. kir. közigazgatási bírósághoz tegye át. A m. kir. belügyminiszter a kérelmek áttétele mellett kifogást emelt a m. kir. közigazgatási bíróság hatásköre ellen azon a címen, hogy a sérelmesnek vélt intézkedés egyes alispánok kérdésére kiadott tájékoztató rendelet volt, nem pedig a panaszlók, avagy más tisztviselők konkrét sérelmes ügyében bozott határozat. A közigazgatási bíróság előtt való eljárásnak tehát az ügy ilyen állása mellett sem az 1896 : XXVI. te, sem valamely más jogszabály alapján helye nincs. Birói panaszjog a szó-