Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 117 érdekeltség (kötelezettség) kérdése tehát 11 hozzájárulási arány kérdésétől el nem különíthető s nincs oly törvényes szabály, amely ezeknek eldöntését külön-külön eljárásra utalná. A 111. kii: földmlvel&ügyi miniszter hatásköri kifogását fenntartotta és az ügy iratait a felmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett a hatásköri bírósághoz tette át. II. A m. kir. fökhnívelésiigyi miniszter 71,055,1916. sz. nyilatkozatában annak a nézetének adott kifejezést, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. Az 1894 : XII. tc. 75. §-a annak a kimondása mellett, hogy a mezőőrök javadalmazása az érdekelt birtokosok terhére történik, felsorolja az érdekeltségnek azokat a csoportjait, amelyek a megszabott feltétel mellett mentesülnek a községi mezőőr javadalmához hozzájárulás kötelezettsége alól. A hozzájárulási arány megállapításának a szabályairól ez a törvényszakasz nem rendelkezik s csak a 48,000 1894. számú végrehajtási rendelet 75. §-a mond annyit, hogy a mezőőr javadalma az érdekeltekre kirovandó községi teher, amely kijelentésnek az alapján azután a birói gyakorlat állapította meg az arány meghatározásának azt a szabályát, amely szerint a kivetés az állami adó arányában történik. Kétségtelen ezekből, hogy az érdekeltség (kötelezettség) meghatározása és a kötelezettek hozzájárulási arányának a megállapítása egymástól elkülöníthető kérdések. Az 1896 : XXVI. tc. 70. §-ának 7. pontja pedig csupán a hozzájárulási arányt megállapító határozat ellen adván panaszjogot, bizonyos, hogy az érdekeltség (kötelezettség) kérdését a közigazgatási hatóság hatáskörében kivánta megtartani. Mindezeknél az okoknál fogva ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben, ahol pusztán a kötelezettség kérdéséről van szó, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.