Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XIX állított szolgálati szerződés alapján követelt bér iránt indított keresetre tagadta meg a hatáskörét, ellenben az örökbefogadás és kiházasítás ígérete következtében teljesített munka ellenértéke címén támasztott követelésre nézve nem tagadta meg, ezen a címen beadott kereset tárgyalására határnapot tűzött, de a felperes ezt a keresetet visszavette : viszont a főszolgabíró csakis a most utóbb említett címen támasztott követelés tekintetében tagadta meg a hatáskörét, ellenben a cselédbér címén támasztott követelésre nézve nem tagadta meg. (Hb. 1913 okt. 13. 44. sz. VI. 91. 194.) A jog azonossága hiányzik akkor, ha a felperes a két hatóságnál követelését nem ugyanazon egy jogalapból származtatja, amennyiben az annak alapjául szolgáló szolgálati szerződést nem egyféleképen minősíti, mert amíg a kir. járásbíróság előtt követelését kifejezetten cselédbér címén támasztja, addig a főszolgabírónál házvezetőnői alkamazást és a vagyon felének átadásában vállalt ellenszolgáltatást vitat. (Hb. 1913 dec. 15. 141. sz. VI. 157. 358.) Az 1907: LXI. tc. 7. §-ának 2. pontjában foglalt hatásköri összeütközés esete azt tételezi fel, hogy különböző hatáskörben eljáró két hatóság ugyanazon ügyre vonatkozólag mondja azt ki, hogy a kívánt intézkedés hatáskörébe nem tartozik. (Hb. 1914 március 16. 1913. 143. sz. VII. 38,. 76.) Az 1907 : LXI. tc. 7. §>a szerint hatásköri összeütközés csak abban az esetben merül fel, ha az ott felsorolt bíróságok és hatóságok határozatai ugyanarra az ügyre vonatkoznak. (Hb. 1914 szeptember 28. 73. szám VII. 103. 211.) Hatásköri összeütközés csak akkor merül fel, ha az 1907 : LXI. tc. 1. §-ában felsorolt bíróságok és hatóságok mindketteje ugyanabban az ügyben megtagadta hatáskör hiányában az eljárást, vagy mind a kettő megállapította a hatáskörét, illetőleg ugyanannak az ügynek az érdemében eljárt. (Hb. 1914 szeptember 28. 4. sz. VII. 102. 205.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a járásbíróság cselédül történt felfogadás iránt létrejöttnek állított szolgálati szerződés alapján követelt bér iránt indított keresetre tagadta meg hatáskörét, ellenben a főszolgabiró az előtte folyamatba tett eljárásra nézve azért szállította le a saját hatáskörét, mert a panaszban előadott tényállás szerint a szolgálati szerződést cselédszerződésnek nem minősítette, és így a rendes birói útra tartozó követelés megbirálására hatáskörrel nem bir. (Hb. 1913 dec. 15. 141. sz. VI. 15 7- 358-) Ügyazonosság hiányában nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a rendes biróság előtt az alapítványt illető s a hagyatéki bíróságnál birói letétben levő értékeknek a kiutalványozása kérdésében folyik a per, a miniszter mint közigazgatási hatóság pedig az alapítólevélnek nála jóTá-