Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

XX RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. hagyás céljából bemutatása tárgyában határozott. (Hb. 1915 június 21. 35. sz. VIII. 43. 92.) Hatásköri összeütközést nem létesít az, hogy a belügyminiszter az egylet alapszabályait megerősítette, a rendes bíróság pedig az egylet tagja részéről az egylet ellen ügylet érvényességének kimondása iránt indított perben kimondotta, hogy az egylet és tagja közötti ügylet biztosítási ügylet s az erre alapított követelés a kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe tartozik és elrendelte ily tartalmú végzésének a céghivatallal közlését. (Hb. 1915 január 25. 1914. 132. sz. VIII. 2. 2.) Megvan az ügyazonosság, ha a miniszter részéről bemutatási záradékkal ellátott alapszabályok szerint működő egyesületet a cégbíróság szövetkezeti szervezkedésre és cégbejegyzésre kötelezte. (Hb. 1915 dec. 13. 70. sz. VIII. 71. 155.) Ha a felperes ügyvéd a közigazgatási hatóság előtt tiszteletdíjat, a rendes bíróság útján viszont munkadíjat érvényesít, az ügyazonosság nem hiányzik. (Hb. 1915 október 18. 45. sz. VIII. 45. 103.) Tárgyi ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a gyámhatóság az apát arra kötelezte, hogy törvényes gyermekeinek tartási költségeihez meghatározott összeggel járuljon hozzá és határozatának * indokolása az összeg meghatározásában az apa részére járó családi pótlék összegét vette alapul, a rendes bíróság viszont arról határozott, hogy a kereset tárgyává tett családi pótlék az apát illeti meg. (Hb. 1913 nov. 8. 66. sz. a. VIII. 60. 134.) Ügyazonosság hiányában nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a járási főszolgabíró, mint a községi orvosnak az 1886. évi XXI. tc. 71. §'-ában kijelölt felettes hatósága, abban a kérdésben határozott, hogy a vasúti alkalmazottak gyógykezelése a községi orvos hivatalos teendői közé tartozik-e, a rendes bíróság ellenben a Kbtk. 94. §-a alapján tett feljelentés folytán azt a kérdést döntötte el, hogy a feljelentés alapjául szolgált két konkrét esetben elkövette-e a községi orvos az idézett törvényhely rendelkezései szerint minősülő kihágást. (Hb. 1915 december 6. 44. sz. VIII. 62. 142.) Megvan az ügyazonosság, ha ugyanabból a jogviszonyból ugyanazon a jogalapon keletkezett, habár nem egyenlő összegű követelést érvényesít a fél mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes biróság előtt. Hb. 1915 október 18. 51. sz. VIII. 46. 109.) Nincs ügyazonosság, ha a város tanácsának határozata a fél elfogadott ajánlatának megfelelően engedélyezett utca megnyitását és jókarba helyezését célozza, a fél által a város 'ellen indított polgári per tárgya pedig az, hogy a fél által az utca engedélyezése* tárgyában tett és a város által elfogadott ajánlat időközben joghatályát vesztvén, az utca megnyitá-