Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. U7 eltávozott. Elmenés közben a feljelentő azt mondta V. F.-nek : "Hiszen csak nem akarjuk ellopni azt a bödönyt.s Érre id. K. L. leánya: Berta nyilván .félreértve a meghallott szavakat oda kiáltott apjának: "Nézze apám, ínég azt mondja a szemtelen, hogy mi el akarjuk lopni a bödönyt. > Erre id. K. L, is a kerítéshez jött és teli torokból ismételten kikiáltotta az utcára: "Szemléién, hogy merte azt mondani.'» A feljelentő ez alapon becsületsértés miatt kérte a bűnvádi eljárás megindítását. A mezőtúri kir. járásbíróság az 1915. évi december hó 13. napján hozott B. 2618/1915. számú végzésével az iratokat a Bp. 527. ^'-ának 2. be­kezdése értelmében a mezőtúri rendőrkapitánysághoz tette át, azzal az in­dokolással, hogy a feljelentés adatai szerint a Kbtk. 46. § ába ütköző s a közigazgatási hatóság közege ellen elkövetett hatóságsér-tés kihágása lát­szik fennforogni, amelynek elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskö­rébe tartozik. Mezőtúr r. t. város rendőrkapitánya az 1910. évi január hó 11-én ho­zott 1915- kih. 439/2. számú ítéletében id. K. L. és K. B. mezőtúri lakoso­kat a Kbtk. 46. £-ába üköző kihágás miatt 10—10 korona pénzbüntetésre ítélte azzal a megokolással, bogy a terheltek a hivatalosan el;árt hatósági közegeket sértő szavakkal illették. Jász-Xagykun-Szolnok vármegye alispánja az elítéltek fellebbezésére 1916. évi február hó 24-én hozott 119. kih. 1916. számú ítéletével az első­fokú ítéletet megsemmisítette, mert a panaszos csendőr a terheltek há­zánál s velük szemben nem hivatalosan járt el, a sértő kifejezés állítóla­gos használata tehát a Kbtk. 46. £-ába ütköző kihágásnak nem minő­síthető. Az alispán az iratokat a felmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Ebből a tényállásból kitűnik, hogy a terheltek nem hivatalos eljárásában illették a sértettet a terhiikre rótt sértő kifejezéssel, mihezképest cselekményük nem meríti ki a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladékát. Annak megbírálása pedig, hogy a feljelentett cselekmény a becsületsértés vétségének - amely miatt a sértett a ma­gánindítványt előterjesztette — fogalma alá esik-e, az 1897. évi XXXIV. tc. 18. §-ának I. 6. pontja és az 1914. évi XLI. tc. 35. §-ának második bekezdése értelmében a rendes bíró­ság hatáskörébe tartozik' Ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Térfy : Hatásköri jogszabályok hatásköri határozatok tára. IX. 7

Next

/
Thumbnails
Contents