Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 8l b. 1914. számú yéghatározatábaó mégis belebocsájtkczott annak elbírálásába és a közigazgatási végrehajtást azzal a megokolással, hogy az irodaátálány követelése nem tartózik a közadók módjára közigazgatási úton behajtandó kincstári követelések közé, az 1909: XI. t-c. 45. §-a alapján megsemmisítette. Ezt a határozatot, amely ellen á nagykikindai kir. törvényszék elnöke fellebbezéssel élt és abban kifogásolta a kir. pénzügyigazgatóság hatáskörét, azt adva elő, hogy a megkeresésre foganatosított végrehajtás nem a közadók módjára foganatosított, hanem oly közigazgatási végrehajtás volt, melyre az 1877: XXII. t.-c. 66. §'-a értelmében ő jogosan kereste meg az elöljáróságot, a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága az 1911. évi február hó 8-án kelt 263/1915. számú határozatával indokainál fogva és azért, mert az 1912 : LIII. t.-c. 24. §-& 3. b. pontja értelmében a kir. pénziigyigazgatóság hatásköre nemcsak közadók és illetékek, hanem egyéb kincstári követelések behajtásánál előforduló törvény- és szabályellenességek miatt tett panaszokra is kiterjed, helybenhagyta. E határozat ellen mindkét fél panasszal élt és a m. kir. közigazgatási bíróság 1916. évi január hó 5-én 25,734/1915. szám alatt hozott határozatával mindkét alsófokú hatóság határozatát megsemmisítette és az ügy érdemében való határozat hozatalára illetéktelennek mondotta ki magát. A közigazgatási bíróság álláspontja szerint a szóbanlevő végrehajtás foganatosítása idejében hatályban volt birói ügyviteli szabályok 261. §-a a kir. törvényszéki elnökök kötelességévé teszi ugyan az irodai átalány követelésének behajtásáról való intézkedést, de a behajtás módját nem szabályozza, s az említett időben nem volt más jogszabály sem érvényben, mely azon követeléseket egyenes adók módjára rendelte behajtatni, így tehát az irodaátalánynak a szóban levő követelése nem tartozott az egyenes adók módjára behajtandó követelések közé és a Perjámos község elöljárósága által ezen követelés behajtása iránt teljesített végrehajtási cselekmény nem tartozik azon végrehajtások körébe, melyek ellen tett panaszok felől határozni a kir pénziigyigazgatóság és az adóügyi bizottság, végső fokon pedig a közigazgatási biróság hatáskörrel birna. Minthogy ezen határozat következtében azonban a közigazgatási biróság véleménye szerint a nagyszentmiklósi kir. járásbiróságnak 1912: Pv. 20. számú jogerős határozata, melyben az előterjesztést hatáskörébe nem tartozónak mondta ki és a közigazgatási biróság határozata köz itt az 1907 : LXI. t.-c. 7. ^'-ának 1. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés merült fel, a közigazgatási biróság az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. Térfy : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. IX. 6