Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

fi2 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. rint testi sértés követtetett el és F. P. ellen könnyű testi sértés vétsége miatt terjesztettek elő magánindítványt a sértettek. E vétségnek elbirálása pedig az 1897: XXXIV. tc. 18. vj-ának I. 4. pontja szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik, amely — ha csak az 1879 : XL. tc. 75. ^-ába ütköző kihágást látná fennforogni — a Bp. 22. S-a értelmében szélesebb hatáskörénél fogva a különben közigazgatási hatóság elé utalt ezen kihágás felett is biráskodhatik. Ezekre tekintettel a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 31. Nincs helye közigazgatási bíróság előtti eljárásnak a miniszter oly határozata ellen, amely a református lelkész jövedelembevallásából szándékosan vagy bármi elnézésből annak idején kimaradt avagy csak újabban is előállott jövedelmi tételt, ezeknek a körülményeknek felismerése után pótlólag az összeírásba felvéteti és ennek számbavételével az állam által nyújtott jövedelemkiegészítés leszállítása tárgyában intézkedik. 1916 március 29. 1915. Hb. 105. sz . I. A. L. nagypeszeki református lelkész, miután az 1913 : XXXVIII tc. alapján 800 K korpótlékban részesült, kérvénnyel fordult a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy az e korpótlékra eső évi 28 K református nyugdíjintézeti járulék és évi 12 K IV. osztályú kereseti adó, valamint a lelkészi javadalomhoz tartozó erdőilletőség évi 10 K ártéri adója a már megállapított lelkészi jövedelemből levonassék és ehhez képest a lelkészi jövedelem kiegészítése évi 50 K-val felemeltessék. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1914. évi augusztus hó 21. napján 107423/1914. szám alatt kelt határozatával a nyugdíjintézeti járulék és a kereseti adó levonását megtagadta és miután úgy találta, hogy az erdőilletőségnek évi 20 K jövedelme az előző összeírásba nem vétetett fel, ezt abba felvette, viszont abból az említett 10 K ártéri adót leszámította és ekkép az előző megállapítás szerint volt tiszta jövedelmet 10 K-val magasabb összegben állapította meg és a jövedelemkiegészítést ennek megfelelően csökkentette. A. L. erre újabb kérvénnyel fordult a miniszterhez, amelyben a reá sérelmes határozat megváltoztatását kérte» de a miniszter az 1914. évi szeptember hó 25-én 126,366 1914. szám alatt kelt rendelkezésével e kérelmet elutasította.