Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 63 A. L. H miniszter rendelkezését ;i m. kir. közigazgatási bírósághoz intézett panasszal támadta meg. A miniszter a m. kir. közigazgatási biróság batásköre ellen az 1914. évi december hó 22. napján kelt 156,857/1914. számú iratában kifogást emelt abból az indokból, mert a panasz oly intézkedése ellen irányul, amely ellen a lelkésznek az i8gS:XIV. tc., az 1909: XIII. te. és az 1913: XXXVIII. te. rendelkezései a közigazgatási bírósághoz intézhető panaszra jogot nem adnak. A lelkésznek u. i. csak az 1S9S : XIV. tc. 13. és 14. faiban, továbbá az 1913: XXXVIII. te. 6. §-ában meghatározott esetekben van joga a panaszhoz, amelyek közül a jelen ügyben egyik sem forog fenn, hanem csakis az 1898 : XIV. tc. 15. ^'-a jöhetne szóba, de e §-nak utolsó bekezdése a jövedelmi csökkenés és az ennek alapjául felhozott körülmények tárgyában a miniszter határozata ellen csupán a felekezeti hatóságnak, de nem a lelkésznek adja meg a panaszjogot. A /?;. kir. közigazgatási bíróság az 1915. évi június hó 30-án hozott 130 1915. K. számú végzésével megállapította hatáskörét a panasznak arra a részére, amely a miniszternek az ellen a rendelkezése ellen irányul, hogy a miniszter a lelkész tiszta jövedelmét az előző összeírásban foglaltnál 10 K-val magasabb összegben állapította meg, a panasz egyéb része tekintetében azonban a hatásköri kifogásnak helyt adott s a panaszt egyéb részében visszautasította. A végzés indokolása szerint az 1913: XXXVIII. tc. 6. §-a értelmében a miniszter a lelkészi korpótlék engedélyezése alkalmával az illető lelkészség jövedelmének előző összeírásában szereplő tételeket vizsgálat alá veheti s azokat az újabb vizsgálat eredményéhez képest megfelelően módosíthatja és ide vonatkozó határozata ellen mind az illetékes egyházi főhatóság, mind az érdekelt lelkész panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. Minthogy a miniszter vizsgálata arra is kiterjedhet, hogy a felvett tételek nem hiányosak-e, nem maradt-e ki olyan tétel, amelyet fel kellett volna venni, a miniszternek panasszal megtámadott az a rendelkezése, hogy az előző összeírást nem a panaszló által kért értelemben, hanem annak hátrányára módosította, az id. £ alá esvén, a miniszter határozatának ide vonatkozó része ellen a lelkészt a panaszjog megilleti. Ellenben a miniszter határozatának többi része nem jelentkezik az előző összeírás módosításaként és így nem minősül az említett 6. § alá eső határozattá, amely szakasz világosan csakis azt az igényt helyezi birói védelem alá, amelyet a lelkész a már megtörtént összeírásban foglalt megállapítás útján szerzett. Minthogy pedig sem az 1913: XXVIII. tc.-nek, sem az 1898 : XIV és az 1909 : XIII. tc.-nek nincs olyan rendelkezése, amely a miniszternek a jövedelemösszeírás tételeit megállapító határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt eljárást enged, hatáskör hiányából vissza kellett utasítani á panaszt abban a részében, amely a