Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

36 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. megfizetni, ha egyidejűleg írásban kijelenti, hogy minden követelése ki van fizetve. Kérte ennélfogva, hogy B. L. a 20 napra járó fizetés fejéhen 120 K, kosztpénz fejében 48 K és a fűtő helyett végzett munkaért 100 K, összesen 269 K tőke és jár. megfizetésére köteleztessék. A tárgyalás során kihallgatott L. Gy. tanú, alperes B. L.-nak állandó kovácsa, akinek gépével felperes mint gépész 1913. évi augusztus 17-éig működött, azt vallotta, hogy alperes abban a hiszemben, hogy felperes még nála dolgozik, felszólította, hogy küldje el felperest, N. L-t Sz N. tanyájára, ahol az ő gépje részért csépelt. O felvilágosította az alperest, gazdáját, hogy felperes N. I. már nem dolgozik nála, alperes azonban azt mondta, hogy csak küldje el Sz. N.-hoz ; élelmezés helyett kap napi 2 K-át és a fűtésért egy részt. Alperes gazdájának 3 cséplőgarniturája van s ezek mind részért dolgoztak. A czeglédi kir. járásbíróság 1913. évi december hó 5-én 1913. Sp. II 1004/3. sz. a. hozott végzésével az eljárást hivatalból észlelt pergátló aka­dály alapján megszüntette, mert L. Gy. tanú előadásából megállapítható, hogy alperes B. L. a cséplések elvállalásával iparszerűleg foglalkozott amennyiben 3 gépje csépelt a nyáron részért másoknak és ebben az ipar­ágban felperes N. I.-t a gépészi munkák teljesítésére fogadta fel, a csép­lések elvállalásával iparszerűleg foglalkozó által a gépészi munkák teljesí­tésére alkalmazott gépész pedig iparossegédnek tekintendő, tekintet nélkül arra, hogy csináltak-e írásbeli szerződést vagy sem s így ebből a szolgá­lati viszonyból merített követelés az 1884: XVII. tc. 176. §-ában foglalt rendelkezéshez képest az iparhatóság (közigazgatási hatóság) előtt érvé­nyesítendő első sorban, (Hatásköri bíróság 1912. 20. sz.) felperes pedig azt adta elő, hogy a főszolgabíró szóbeli panaszát csak szóval utasította el és írásbeli határozat nem hozatott. A kecskeméti kir. törvényszék, mint polgári felebbezési biróság 1914. évi január hó 3-án 1913. E. 244. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését indokaiból helybenhagyta. N. I. gépész ezután panaszát az abonyi járás főszolgabírójánál adta be. Ebben a tényállást L. Gy. tanú vallomásához képest egészítette ki. B. L. a tárgyaláson azt adta elő, hogy ő csak Sz. N. megbízásából járt el; felperes csak Sz. N.-t perelheti, cséplőgépjét csak szívességből ingyen adta Sz. N.-nak. N. I. felperes erre előadta, hogy tudomása szerint a czeglédi gazda­ságban alperes és Sz. N. közösen gazdálkodnak. Azt beismerte, hogy a gépnél levő munkásokat Sz. N. fizette. Az abonyi járás főszolgabírója 1914. évi július hó 18-án 2009/1914. kig. sz. a. hozott véghatározatával hatáskörét nem állapította meg és panaszost követelésével a rendes polgári útra utasította, mert a panaszos

Next

/
Thumbnails
Contents