Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 37 kir járásbíróság és a közigazgatási hatóság előtt tartott tárgyalás adataiból megállapíthatólag a bérre, az alkalmaztatás idejére vonatkozólag minden előzetes szóbeli vagy Írásbeli megállapodás nélkül állott be Sz. N. czeglédi lakós gazdaságába a gözcséplőgép mellé gépvezetőnek. A közigazgatási hatóság előtt folyamatba tett eljárás során pedig vitás lett felek között az is, hogy a panaszlott által perelt B. L. vagy pedig Sz. N. alkalmazta-e a panaszost a fent körülírt szabálytalan módon. Ettől eltekintve a panaszos a panaszlottal az alkalmaztatás tartamára, a járandóságra nézve sem szóval, sem Írásban meg nem állapodott, ennélfogva a panaszos sem ipari alkalmazottnak, sem gazdasági cselédnek nem tekinthető ; utólagosan emelt követelése kártérítési követelésnek minősül, amely sem az iparhatóság, sem a cselédügyi hatóság elé nem tartozik, hanem rendes birói uton érvényesítendő. II. Az iratokból nyilvánvaló, hogy a felperes keresete a megszolgált munkabér követelésére irányul. Az sem vitás, hogy habár az alperesnek is van saját gazdasága, a cséplések elvállalásával iparszerííleg foglalkozik, és így az alperes cséplőgépénél alkalmazott gépész, ebben az iparban működő segédnek minősül. Minthogy pedig az 1884. évi XVII. tc. 176. §-a értelmében az ily munkaviszonyból felmerülő kötelezettségek teljesítésére vonatkozó követelések elsősorban az elsőfokú iparhatóság által döntendők el: ennélfogva a jelen ügyben a közigazgatási hatóság hatáskörét annak dacára meg kellett állapítani, hogy az 1915. évi január hó i-én hatályba lépett 1912. évi LIV. tc. 26. § ának rendelkezése szerint, ha az iparhatóság jogerősen kimondotta hatáskörének hiányát, a bíróság a megelőző eljárás hiánya miatt nem tagadhatja meg az eljárást. Mert ezen törvény 59. §-a azt is kimondja, hogy azokban a sommás perekben, amelyekben a járásbíróság a polgári perrendtartás életbelépésekor az Ítélethozatalt megelőző tárgyalást még nem fejezte be, a bírói hatáskör és illetékesség kérdésében az eddigi szabályok irányadók, a fentebb idézett 1884. évi XVII. tc. 176. §-a szerint pedig a szóban levő ügyben rendes bírósági eljárásnak csak az iparhatóság határozata után volt helye.