Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

34 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. által 40 K-bati állapíttatott meg, felperes a kabát kiadása iránt tett kereseti kérelmétől elállott és 40 K tőke és jár. megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A gyöngyösi kir, járásbíróság 1913. évi december bó 4-én 1913. Sp. II. 1095/2- sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a felperes ellen megítélt tőkeköveteles csupán 40 K és a perköltség és saját képviselőjének megállapított díjai járulékoknak tekintendők, a kir. járásbíróság a kártérítés alapjául szolgáló per tárgyának értékéül csupán a felperes ellenében már megítélt tőke összegét vette, mely összeg a 40 K összeget meg nem haladja s ez okból az ügy a sommás eljárásra és a kir. járásbíróság hatáskörébe nem tartozik. Az egri kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1914. február hó 9-én 1914. E. 26/2. sz. a. hozott végzésével a felperes felfolyamodását elutasította és a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta az abban foglalt indokoknál fogva. A Kristály vegytisztitó ruhafestő gőzmosógyár miskolczi cég ezután a sommás keresettel azonos tartalmú panaszát Gyöngyös r. t. város községi bírósághoz adta be. A községi bíróság 1914 május 15-én 882/914. kp. sz. a. hozott végzésével az idézés kibocsátását megtagadta és egyúttal a fennforogni látszó hatásköri összeütközés elbírálása végett az 1881. évi LIX. tc. 7. §-a értelimében az iratokat a kir. Kúriához felterjeszteni rendelte, mert a per rátáiból kitűnően felperesnek tényleges kára 120 K 70 f, mely követelés tehát a községi bíróság által, annak hatáskörét meghaladván el nem bírálható. A m. kir. Kúria 1914. évi június hó 30-án 3258/941. P. sz. a. hozott határozatával kimondotta, hogy az 1881. évi LIX. tc. 7. §-a rendelkezése alá eső illetőségi összeütközés fenn nem forog és az iratokat az 1907. évi LXI. tc. 8. §-ában szabályozott eljárás végett Gyöngyös r. t. város községi bírósághoz visszaküldötte. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1915. J. 305. sz. a. kelt nyilatkozatában azt adta elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. tc. 1. §-a azt az általános szabályt tartalmazza ugyan, hogy a peres tárgy értékének kiszámításánál a járulékok számításba nem vehetők; ámde a perköltség és az ügyvéd részére megállapított járandóság csak abban a perben minősül a főkövetelés járulékának, amelyben felmerült, megszűnik azonban a pertárgy