Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 25 megállapítása nem a gyámhatóság, hanem a hagyatéki bíróság által eszkÖzlendő. Ennek a rendeletnek alapján kifejlődött gyakorlat szerint a törvény 54. §-a értelmében a gyámhatóságilag kirendelt ügygondnokok díját a hagyatéki bíróságok állapítják meg. A törvény 55. §-ának 4. pontja esetében az ügygondnokot vagy a gyámhatóság vagy a tárgyalás vezetője a gyámhatóság utólagos jóváhagyása mellett rendeli ki, és így ez az ügygondnok az 54. § értelmében kirendelt ügygondnokkal egy tekintet alá esik; minthogy továbbá az 55. §. 4. pont alapján kirendelt ügygondnok a törvény 54. §-ában, valamint a 123. §-ban megjelölt esetekben kirendelt ügygondnokkal azonos célra, t. i. a gondnokolt érdekeinek megvédésére rendeltetett ki, ellenkező törvénybeli rendelkezés nem létében már a kirendelés céljának azonossága is okszerűen megköveteli, hogy díját és költségét ugyanaz a hatóság állapítsa meg, mely a megállapítást az utóbbiak részére eszközli. Ezeket mérlegelve, ki kellett mondani, hogy a jelen ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 11. Meghatározott időn át tartó szabászati tanfolyamhoz felfogadott szabónő nem szabóipari üzemben van alkalmazva, mihez képest alkalmaztatásából felmerült díjkövetelése iparhatósági előzetes eljárás nélkül rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1915 március 22. 1914. Hb. 154. sz. L R. K. nagykőrösi lakós az aradi krr. járásbíróságnál beadott keresetében előadta, hogy Sz. Zs. szabómester, aradi lakós, az általa Dabason és Félegyházán 1913 szeptember és október hóban hat héten át tartott szabászati tanfolyamon őt heti 20 K fizetéssel alkalmazta, mint szabónőt és kötelezte magát, hogy a tanfolyam befejezése után a hat hétre járó 120 K díját egy összegben fogja megfizetni. A kir. járásbíróság 1914. évi március hó 24-én 1914. Sp. IV. 3^7/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a felek között munkaszerződés jött létre, amelyben felperes, mint ipari alkalmazott tevékenykedett és így az ipartörvény 176. í)'-a alapján a vitás kérdés elbírálására elsősorban az iparhatóság illetékes.