Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

26 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Az aradi kin törvényszék, mint polgári felebbezési biróság 1914 május, hó 30-án 1914. E. 107. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyta. R. K. ezután panaszát az aradi ipartestület mint békéltető bizottság­hoz adta be. Ebben keresetét annyiban egészítette ki, hogy Nagykőrösön (Nyársapáton) is volt tanfolyam és hogy nem mint szabónő, hanem mint szabásznő volt alkalmazva. Az aradi ipartestület békéltető bizottsága a panaszt Arad sz. kir. város rendőrkapitánya, mint I. fokú iparhatósághoz illetékes eljárás céljából áttette, mert panaszlott nem tagja a testületnek. Arad sz. kir. város rendőrkapitánya, mint I. fokú iparhatóság 1914 évi augusztus hó 27-én 20873. sz. a. kelt átiratával az összes iratokat a megejtett puhatolásról felvett iratokkal együtt azzal küldötte meg a bé­kéltető bizottságnak, hogy hozzon szadályszerű elutasító határozatot. Az aradi ipartestület, mint békéltető bizottság 1914. évi szeptember hó 24-én 125/1913. B. sz. a. hozott határozatával panaszost keresetével el, illetve a rendes bírósághoz utasította, mert Sz. Zs. Aradon nem iparos, sem az aradi I. fokú iparhatóságnál nyilvántartva, sem az aradi ipartestület kebelébe felvéve nincsen ; a 10901/1902. számú minisztertanácsi határozat pedig azt mondja, hogy az ipartörvény 176. §-ának rendelkezése alá csakis az ipartörvény hatálya alá eső ipari foglalkozást űző iparosok és alkal­mazottjai között felmerült vitás kérdések tartoznak. II. A hatásköri biróság a rendes biróság hatáskörét álla­pította meg azért, mert felperes előadása szerint alperes őt Nagykőrösön, Dabason és Félegyházán hat héten át tartott szabászati tanfolyamhoz fogadta fel mint szabónőt, illetve mint szabászt heti 20 K fizetés mellett, azzal, hogy a tan­folyam befejezte után fogja az egész időre eső 120 K díjat megfizetni, ezen tényállás szerint tehát felperes nem szabó­ipari üzemben volt alkalmazva, mert a szabászati tanfolyam ilyennek nem minősül; ekkép a felek közt nem az iparos és segéde közti viszony létesült, hanem a magánjog szabályai alá eső olyan szerződés, amelyből származtatott díjkövetelés az ipartörvény 141. §-ában szabályozott iparhatósági (testületi) előzetes eljárás nélkül a rendes biróság által bírálandó meg. 12. Nincs összeütközés oly követelés tekintetében, amelyre csak SLZ egyik hatóság eljárása terjeszkedett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents