Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

24 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK, kedés a birói utat kifejezetten meg nem engedi; a jelen esetre pedig ily intézkedés az 1877: XX. tc.-ben nincs. Ezek szerint a jelen keresetbe vett jog érvényesítése egyáltalában nem tartozik a polgári perutra. A budapesti kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság 1914. évi július bó 13-án 1914. H. 45/2. sz. a. hozott végzésével felperes felfolya­modásának helyt nem adott, a törvényszék végzésében felhozott indokokon kívül még azért is, mert a vármegyei tiszti ügyész a gyámhatóság felügye­lete alatt állók ügyeiben az 1877 : XX. tc. 179. §-a szerint bíróságok előtt — és ezen szempont alá esik a birói kiküldött előtt való eljárás is — az árvaszék felhatalmazása alapján járhat el. Annak a kérdésnek anyagjogi szabályait, hogy mely esetben és mily mértékben követelhet az ügyész azért az eljárásért díjat, a 128.000/1902. B. M. számú rendelettel kibocsátott gyámügyi ügyvitel szabályzat 92. §-a határozza meg, mely egyszersmind a hatáskör tekintetében akként ren­delkezik, hogy a tiszti ügyész költségeit, napidíjait és esetleg munkadíjait a megbízó hatóság állapítja meg és utalja ki. II. Az 1894: XVI. tc. 123. §-a a törvény illető helyeire utalással jelöli ki ugyan azokat az eseteket, amelyekben az ügygondnok díja és költsége a hagyatéki bíróság, tehát a rendes bíróság által állapítandó meg, az 55. § 4. pontja ér­telmében azonban akár a gyámhatóság, akár a tárgyalás vezetője által a gyámhatóság utólagos jóváhagyása mellett kirendelt ügygondnok díjának és költségének megállapítása még sem utalható a gyámhatóság hatáskörébe. Az idézett törvény 79. §-a esetében ugyanis a gondnokot a 128. § 4. bekezdése szerint a gyámhatóság rendeli ki; ennek ellenére díjának és költségének megállapítását a 123. § a hagyatéki bíróság hatáskörébe utalja, vagyis nem veszi irányadónak azt, hogy az ügygondnokot mely hatóság ren­delte ki, sőt a törvény III. fejezetének rendelkezései nem hagynak fenn kétséget a tekintetben, hogy maga a törvény­hozás is azt akarta, hogy a hagyatéki eljárás során felmerült összes költségeket a hagyatéki bíróság állapítsa meg. Ezen az alapon adta ki egy felmerült esetben a m. kir. belügyminiszter a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértő­leg a ((Belügyi Közlöny» 1898. évi 9. számában közzétett 29357/1898. számú rendeletét, mely szerint: a törvény 54. §-a esetében a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok díjának

Next

/
Thumbnails
Contents