Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 237 cigány jöttbe az udvarára; ha az utca felől jöttek volna be, a kutya nem harapta volna meg a panaszost. A pótlólag becsatolt orvosi látlelet szerint sértett gyógyulása körülbeló'l 14 napot vett igénybe. A szakolczai kir. járásbiróságnál az ügyészségi megbízott a leljelentésnek a holicsi szolgabírói hivatalhoz való áttételét indítványozta, mert ebmarás áltat történt és a Kbtk. 122. §-ába ütköző testi sértés kihágásának elbírálása a 636/1881. sz. belügyminiszteri határozat értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A kir. járásbíróság 1913 december hó 10-én 1913. B. 365 sz. a. hozott végzésével a feljelentést a holicsi főszolgabíróhoz áttette, mert a Kbtk. 122. §'-ába ütköző kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A szakolczai járás l'">sznlgabírája kiadta az ügyet az ügyészi megbízottnak, .aki a vád képviseletét elvállalta és a tárgyalás kitűzését indítványozta, egyrészt azért, mert a kir. bíróságok által illetékességből áttett ügy a rendőri bünt. eljárás szerint vissza nem utasítható, másrészt ez a kihágás akár szándékosan, akár gondatlanságból elkövetve a belügyminiszteri határozatok és az 1888. évi minisztertanácsi határozat szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, akár könnyű, akár súlyos testi sértésről van szó. A főszolgabíró 1914. évi január hó 20-án 329/1913. kih. sz. a. hozott végzésével az ügyészi megbízott indítványát el nem fogadva, hatáskörét nem állapította meg, mert jelen esetben nem a Kbtk. 122. §-ába ütköző és a közigazgatási hatóságok által elbírálandó kihágás ismérvei látszanak fennforogni, hanem a biróságok hatáskörébe tartozó, a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségének ismérvei, és mert a vármegye alispánja 1136/1913. kih. sz. a. hozott végzésével hasonló esetben a rendőri büntetőbiróság hatáskörét leszállította. II. A feljelentés szerint terhelt a kutyáját panaszosra uszította és az panaszoson az orvosi látlelet szerint körülbelül 14 napig gyógyuló testi sértést ejtett. Az ember életére vagy testi épségére nézve veszélyes tulajdonsággal bíró állatok által okozott súlyos testi sértések eseteiben az eljárás az 1897: XXXIV. tc. 17. és 18. §. értelmében a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik, mert az a kérdés, hogy terheli-e szándékosság vagy büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság az állat gazdáját vagy felügyelőjét és hogy ennélfogva fennforog-e a súlyos testi sértés bűntette vagy vétsége, csak az eljárás folytán az ügy érdemében való határozathozatalra hivatott hatóság által állapítható meg.