Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

232 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. belügyminiszteri rendeletre, 1895. évi szeptember 28-án 156, 8908,1895. sz. a, kelt határozatával a bemutatott alapszabályokat jóváhagyta és fenntartva a régi gyakorlatot az egyes utcai gazdaságok által kivetett és általa jóváhagyott járulékokat továbbra is közadók módjára hajtotta be. H. J. téglagyáros a Varga-utcai gazdaságnak kimutatása ellen, melyben 76 K 86 f felügyeleti díj, illetve mezó'őri díj rovatott ki, a mezőrendó'rkapitányság előtt kifogással élt és abból az indokból, hogy azon teriiletet, mely után az évi járulék kivettetett, már évek óta nem mezőgazdasági célokra, hanem gyártelepnek használja, továbbá, hogy neki az utcai gazdaság által tartott mezőőrökre szüksége nincs, mert a gyártelepen saját felügyelője van, az évi járulékok fizetését megtagadta. A mezirendőri kapitány 3569/1908. kir. sz. a. hozott határozatával a Varga-utcai gazdaság által kirótt 76 K 86 f csőszbér megfizetése alól H. J.-t felmentette. Debrecen sz. kir. város tanácsa 11,978 1909. számú határozatával a me^őrendőrkapitány határozatát helybenhagyta. A m. kir földmivelésiigyi miniszter azonban 1910 március hó 2-án 20,731/1910. VI. 3. sz. a. hozott határozatával az alsófokú határozatokat megsemmisítette és az ügyet érdemi elbírálás alá véve, a felperest keresetével polgári perútra utasította, mert az 1894 : XII. tc. 102. §, 2. p. alapján intézkedést igénylő ügyekben első fokban a törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács jogosult eljárni, s így az illetéktelenül hozott rendőrkapitányi határozatot felülbíráló városi tanácshatározat megsemmisítendő volt, de az ügy érdemi elbírálása során a Varga-utcai birtokosság a polgári perre volt utasítandó, mert az alapszabály mellett működő egyletek vagy társulatok saját tagjaikkal szemben fennálló követeléseiket közigazgatási úton nem érvényesíthetik. A Varga-utcai birtokosság pedig a belügyminiszter által is jóváhagyott 1888. évi rendszabályok alapján nem tekinthető az 1894 : XII. tc. hatálya alá tartozó szervezett közbirtokosságnak, hanem a fenti értelemben vett egyletnek. Egyidejűleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter felhívta a városi tanácsot, hogy az utcai gazdaságoknak az 1894 : XII. tc. értelmében leendő átszervezéséről gondoskodjék. Sz. M. mint a Varga-utcai gazdaság elnöke ezután keresetét a debreceni kir. járásbíróságnál adta be. Ebben kérte, hogy H. J. az 1904., 1905., 1906. évekről évenként 21 K 96 f, 1907., 1908. évekről évenként 10 K 93 f, 1909., 1910. évekről évenként 16 K 47 f, összesen 120 K 78 f tagsági díj megfizetésére köteleztessék. A debreceni kir. járásbíróság 1913. évi november hó 25-ik napján 1910. Sp. I. 1130/17. sz. a. hozott ítéletével felperest keresetével elutasította. A debreceni kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság