Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 123 csak az, hogy S. J. 1914. évi február hó 4-én a főszolgabíróhoz intézett beadványában hivatkozva a 1335/1914- sz. végzésre, azt a kérést terjesztette elő, hogy tárgyalás tűzessék ki, mert követelését fenntartja. A tárgyaláson S. J. előadta, hogy H. J. ellen 1488 K iránt támaszt kárkövetelést, melyet ez alkalommal 1000 K-ra szállít le. Kárkövetelése azon a címen merült fel, hogy H. J. 1912 október hó 26-án eltávozott s azon évben feles juhászt nem kapott; aminek következtében gazdaságának elmaradt haszna címén vagyis fejés, bárányszaporulat, gyapjú és trágya veszteség fejében számítja fel az 1000 K kárkövetelést. A főszolgabíró 1914 február hó 27-én 755/1914. sz. a. hozott véghatározatával S. J. kárkövetelését az 1907 : XLV. tc. 63. §. alapján elutasította, mert az idézett szakasz szerint a 100 K-t meghaladó kártérítés iránti ügyek a kir. bíróságok hatáskörébe tartoznak. Nógrádvármegye alispánja 1914. évi március hó 10-én 4453/1914. sz. a. hozott véghatározatával a főszolgabiró véghatározatát indokainál fogva helybenhagyta. A m. kir. fóldmivelésiígiji miniszler 1914. évi június hó 10-én 8655 1914. sz. a. hozott határozatával az ügyet hivatalból is felülvizsgálván, az alispán véghatározatát azzal a helyesbítéssel hagyta jóvá, hogy a panaszost kártérítési követelésével nem illetékesség, hanem hatáskör hiánya miatt utasítja a rendes bíróság elé. Egyidejűleg az iratokat a hatásköri bírósághoz áttette. II. Az iratokból — a szerződés hiányában — nem állapítható meg kétséget kizárólag, hogy a S. J. földbirtokos és H. J. feles juhász közt fennállott szerződéses viszony az 1907. évi XLV. tc. 1. §-ának ismérvei alá eső gazdasági cselédi szolgálati viszony vagy pedig egyéb kötelmi jogviszony volt-e. Ez a körülmény azonban a felmerült hatásköri jogvita eldöntését nem befolyásolja. Mert amennyiben a nevezettek közt a gazda és gazdasági cselédi szolgálati viszony fenn is állott volna, az idézett törvény 63. §-a értelmében, mely szerint a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszonyból felmerült és egyénenként 100 K-t meghaladó kártérítés iránti ügyek elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik, az eljárásra a jelen esetben is, minthogy a keresetbe vett kártérítési követelés összege 1000 K, a rendes bíróság hivatott.