Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

158 HATÁSKÖEI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Ezekből következik annak a kimondása, hogy ebben az ügyben a hatásköri összeütközés esete nem merült fel. A hatásköri biróság ügyrendjének 119. §-a értelmében a tárgyaláson megjelent dr. P. B. ügyvéd helyettesének az a kérelme, hogy díjai saját felével szemben megállapíttassanak, nem volt teljesíthető. 79. Nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a 32,400/908. Sz. 1?. M. rend. 7. p. értelmében a főszolgabíró a vitás területnek mezei közös dülőút minőségét megállapította és az ezzel az érdemi határozattal meg nem elégedő fél fordul a rendes bírósághoz. Ügyvédi díjat a megbízóval szemben a hatásköri biróság nem állapít meg. 1914 június 15. Hb. 52. sz. I. B. J. és T. L. lozsárdi lakósok a szamosújvári járás főszolgabírójához beadott panaszukban előadták, hogy Lozsárd község határának 1897. évben történt tagosítása alkalmával a Lozsárd községből Kendilóna felé vezető út mellett, mikor a tagok kihasíttattak, megkérdezték a mérnököt, hogy az említett út is a tagokba kihasítva lesz-e, mert nekik erre az útra nélkülözhetlen szükségük volt, mert tagjaik Kendilóna felé fekszenek, ók pedig Lozsárd község felső részében laknak és így a tagjaikhoz levő járás csak azon az úton volt egyenes irányú; a mérnök igenlően felelt. Az utat nemcsak a tagosítás előtt, hanem utána is háborítlanul használták. Most azonban B. J. a L.-é és P. L. a T.-é lozsárdi lakósok azon az alapon, hogy az út a tagosítási térképen nincs megjelölve, a községi biró által az úton való járást eltiltották és az utat felásták. A tagosítás előtti térképen az út fel van tüntetve. Kérték, hogy az út használatukba bocsáttassék. Panaszlottak a főszolgabiró által tartott tárgyaláson előadták, hogy 1910 tavaszán megkérdezték a körjegyzői írnokot, hogy felszánthatják-e azt az utat, mely az ő földjükön keresztül a B. J. és T. L. földjéhez vezet és az igenlőleg felelt, mert a tagosítási térképen nincs feltüntetve. Azt azonban beismerték, hogy amióta ők emlékeznek, ez az út megvolt. A főszolgabiró ezután Lozsárd község elöljáróságát jelentéstételre szólította fel, azután 1910 június hó 10-én 465/1910. sz. a. hozott végzésével B. J. L.-é és P. L. T.-é lozsárdi lakósokat az 1894:XII. tc. 94. §. d) pontjában írt következmények terhe alatt kötelezte, a lozsárdi határon a «Szénafű kezdete*) nevű dűlőben fekvő földjeiken keresztül vezető és