Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 103 királyi belügyminiszternek a díjnoki szabályrendelet felülvizsgálata során hozott határozatai, valamint általában a kormánynak az 1886. évi XXI. tc. 12. §-án alapuló jogkörben tett intézkedései ellen sem az 1896 : XXVI. tc. sem más törvény mágánfelek részére birói panaszjogot nem biztosít s ezért a magyar királyi belügyminiszter hatásköri kifogásának helyt adva, a bíróság a panasz tárgyában, amennyiben az a m. kir. belügyminiszternek 143.687/909. számú határozata ellen irányuló hatáskörét nem állapíthatta meg, s azt érdemi ellátás nélkül vissza kellett utasítani. Veszprém vármegye alispánjának 1645 910. ázámú utalványozó katározatát Cz. Gy. panaszos illetmény-csonkítás címén teszi vitássá. Minthogy a vármegyei tisztviselők illetménye tekintetében az alispán csak utalványozó hatóság, ellenben az illetmények összegére nézve felmerülő vitás kérdésekben dönteni a törvényhatósági bizottság hivatott, amelynek határozata vagy intézkedése ellen az 1896. évi XXVI. tc. 41. §^ értelmében a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye; minthogy adott esetben ebben a kérdésben a törvényhatósági bizottság nem határozott, ezért a közigazgatási bíróság a panasz azon részében is érdemleges határozat hozatal mellőzésével a rendelkező részben irt módon kellett intézkedni. Cz. Gy. ezután a hatásköri bíróságnál bejelentette, hogy ügyében hatásköri összeütközés merült fel, mert a belügyminiszter az 1886. évi XXI. tc. 12. §-a alapján tett batásköri kiíogást; nézete szerint azonban a panasz tárgyává tett szabályrendeletet, mely szerzett jogokat sért és magánérdekbe ütközik, nem lehet azon szabályrendeletek közé sorolni, melyek a közérdekből hozatnak s melyek jóváhagyása a m. kir. belügyminiszter hatáskörébe utaltatnék, úgy hogy az ellen jogorvoslatot keresni ne lehetne. Ügyében a kir. közigazgatási bíróság illetékes eljárni, mert au anyagi feltétel megvan, a törvényhatóság az ő illetményügyében határozott, ez ellen panasznak van helye, az a forma, hogy a határozatnak szabályrendelet nevet adtak, őt igényétől meg nem foszthatja, hisz akkor bármely illetménykérdést egyszerűen szabályrendelet formájában kellene rendezni s így a panasz jogkör illuziórius lenne. Kérte, hogy a hatásköri bíróság mondja ki, hogy ebben az ügyben illetményei és szerzett jogai kérdésében a határozat joga a kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik és a közigazgatási bíróság törvényt sértett, mikor panaszára illetéktelennek mondta ki magát. II. A mondottak szerint abban a kérdésben, amelyben a közigazgatási hatóság a maga hatáskörét vitatta, a m. kir. közigazgatási bíróság a kifogásnak helyet adva, saját hatáskörét nem állapította meg, viszont a másik kérdésben, amely-