Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

4 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. H. A. ;i főszolgabíró végzéséről ekkép értesülvén, a panasszal azonos sommás keresetét az óbecsei kir. járásbíróságnál adta be. A kir. járásbíróság 1912. évi május hó 28-án 1912. Sp. II. 271/4. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszűntette, mert a kereset szerint felperes főmolnárja volt alperesnek tehát mint iparossegéd állott nála alkalmazásban és a keresettel fizetését kívánja érvényesíteni, tehát jelen esetben az ipartörvény 176. §-a alá eső követelésről van szó, mely követelések első sorban az elsőfokú iparhatóság illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága előtt érvényesítendők és az állandó bírói gyakorlat szerint az 1884:XVII. t-e. 176. §-ában felsorolt esetekben a rendes bírói perút igénybevételét az iparhatóság, illetőleg a békéltető bizottság oly határozatának kell megelőznie, mely a vitás kérdés érdemét dönti el. .1 hatásköri birósjg a tényállás kiegészítését rendelte el és az ez okból meghallgatott lelek egyezően előadták, hogy alperes malma szélmalom, melyet Szenttamás községtől vett meg ; továbbá, hogy a malomüzlet nem kir. kisebb haszonvételi jog alapján gyakoroltatik. II. Az előadott tényállás szerint V. M. szélmalonitalajdonos malomüzletét nem a kir. kisebb haszonvételi jog alapján gyakorolja. Ez okból az 1884: XVII. törvénycikkbe foglalt ipartörvény 183. §. f) pontjában megjelölt kivétel reá nem vonatkozik és az idézett törvény 4. §-a értelmében iparigazolványt váltani és az idézett törvénynek a segédekre és tanoncokra vonatkozó rendelkezéseihez is alkalmazkodni tartozik és ehhez képest a szélmalmában alkalmazott H. A. főmolnár iparossegédnek tekintendő. Panaszosnak a panaszlottal szemben fennállott ebből a jogviszonyából származtatott követelése felett tehát az 1884: XVII. t.-c. 176. §-a szerint elsősorban az iparhatóság illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága, tehát a közigazgatási hatóság van hivatva érdemileg dönteni és csak az érdemi döntéssel meg nem elégedő fél viheti az ügyet a rendes bíróság elé. Minthogy azonban az elsőfokú iparhatóság érdemi döntés nélkül csupán hatásköre vélt hiányából utasította el a panaszost, az a körülmény pedig, hogy a javadalmazás részint az üzleti jövedelem hányadában áll és hogy csak elszámolás útján állapítható meg, a hatáskörre vonatkozólag közömbös,