Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XLVII a cselekmény lopás vétsége, minélfogva az amiatt való eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 113. sz. 46. 92.) Ingó dolognak ugyanazon tulajdonos birtokából vagy birlalásából ugyanazon helyről jogtalan eltulajdonítási célból többek által együtt vagy közösen történt elvétele nem a tettesek száma szerint megállapítandó külön cselekményeket, hanem egységes cselekményt állapít meg, mihezképest, ha a mezőről ily módon eltulajdonított kukoricának értéke a feljelentés szerint hatvan koronát meghalad, nem az 1894 : XH- tc- 93- §• a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás, hanem a Btk. 333. §. és a Bn. 48. §-a alá eső lopás vétsége forog fenn, melynek elbírálása az idézett törvény 97. §-a értelmében a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 21. sz. 54. 106.) A major közelében leszedett és garmadába hordott tengerinek több tettes által eltulajdonítása miatt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a nyomozás adatai szerint nincs elfogadható alap arra, hogy a feljelentett egyének cselekményei közt oly kapcsolat volna, mely szerint azokat együtt és közösen elkövetett cselekmények lehetne minősíteni, vagy hogy a cselekmények okozta kár összevéve is hatvan koronát meghaladna. (Hb. 1913 december 1. 113. sz. 142. 320.) Az eltulajdonítás és a kártétel a két tényállás lényeges különbségénél fogva közös meghatározás alá nem vonhatók, s aként a több rendbeli különböző jogsérelem által okozott kár értéke össze nem foglalható, mihezképest, ha a cselekmények egyikével okozott kár sem haladja meg a hatvan koronát, az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jun 23. 25. sz. 76. 164.) Ha a rendes biróság az eljárást abból az érdemi okból tagadta meg, hogy a feljelentett cselekmény a büntető törvények értelmében nem büntetendő cselekmény, minthogy a nyomás alá eső területnek legeltetés alól elvonását a 60 koronát meghaladó kárérték folytán mezőrendőri kihágásként sem lehet elbírálni, csak arról lehet szó, hogy a birtokossági közgyűlés nyomásos gazdálkodás tárgyában hozott határozatának a végrehajtásáról történjék intézkedés: ez az intézkedés pedig az 1894 : XII. tc. 10. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 1912. 89. sz. 45. 90-) Munkásbiztosítási kihágás. 1907 : XIX. tc. 188. §. A jogosulatlanul 'igénybe vett betegségi segélyezés útján történt megkárosítás esetében a kárigény megállapítása nem tartozik a kihágási biróság hatáskörébe. (KM. 1912 84,493. sz. 233- 448-) Vadászati kihágások. 1883 : XX. tc. 26—32. §§. A szabadon élő vad mindaddig, míg el nem fogják, uratlan jószág, és így azzal szemben, aki ezt elfogja, sem idegen ingó dolognak, sem más birtokában levőnek vagy más birtokából elvettnek nem tekinthető, az a cselekmény te-