Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 357 II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913 : J. 2673/2 sz. a. kelt nyilatkozatában azt terjesztette elő,hogy az ügynek egyik tárgya: az elfoglalt terület visszabocsátására irányuló részére nézve, hatásköri összeütközés nem merült fel. Az ügynek a birtokháborításért járó kártérítés iránti része pedig a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A felperes a járásbíróságnál beadott keresetében egyrészt a földjén megzavart birtokállapot helyreállítását, másrészt a birtokháborítás miatt kártérítést igényelt. Minthogy a birtokállapot helyreállítására irányuló igényt csak a rendes bíróság utasította el hatásköréből, ellenben a közigazgatási hatóság, Barsvármegye alispánja azáltal, hogy a kiadott végleges engedélyben az alperes által kérelmezett és felperes által a keresetben sérelem tárgyává tett munkálatokat engedélyezte és határozatának 5. §-ában a szomszédos föld igénybevételét is megengedte, érdemleges határozatot hozott, ebben a tekintetben hatásköri összeütközés nem merült fel. Ellenben hatásköri összeütközés merült fel a háborítás miatt igényelt kártérítés tekintetében, mert ebben sem a rendes biróság, sem a közigazgatási hatóság nem állapította meg hatáskörét. Minthogy pedig az 1885: XXIII. t.-c. 170. §-a szerint a kártalanítás összegét, ha egyezség jött létre, a felek kölcsönös megegyezése, ennek hiányában — kisajátítás esetében az 1881. évi 41. t.-c.-ben jelzett, minden más esetben a közigazgatási hatóság állapítja meg, s az alispáni határozatban említett megkülönböztetésre a törvény alapot nem nyújt; minthogy az idézett törvény 171. §-a szerint csak a közigazgatási hatóság határozatával meg nem elégedő fél fordulhat a rendes bírósághoz; a felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni.