Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

356 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. folytán a hivatalos terveknek megfelelő átalakítása következtében állott elő, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri jogszab. é* határozatok tára I. K. 391. lap 504. sz. eset.) Barsvármegye alispánja időközben folytatta az 1912. évi április hó 16-án 4084/1912. alisp. sz. a. beadott kérvény alapján a Sz. E. által tervezett alagcsövezési és azzal kapcsolatos meder jókarba helyezési munkálatok engedélyezése iránti eljárást. A tárgyalás során K. A. partbirtokos 200 korona kárt azért számított fel, mert a telke mellett 1 m széles sávot, melyet a tagosítás alkalmával a tisztogatási anyag elhelyezésére hagytak, leásták és így a legközelebbi tisztogatásnál az ő telkét fogják elfoglalni; és mert a földet mintegy 2 m széles sávban az ő ingatlanára hányták és annak elhányásával neki költsége lesz és mert telkéből a mély árok miatt 1 m széles sávot nem szánthat fel. Perlep község bérlői széna és sarjú termésük tönkretétele miatt 21 korona kárt számítottak fel. Barsvármegye alispánja ezután 1913. július hó 22-én 7570/1913. sz. a^ hozott véghatározatával a vízjogi törvény 168. §-a alapján a Luki patakba ömlő és Perlep-Feketekelecsény községek határvonalán lévő patakon eszközlendő részleges mélyitési és a mellette lévő u. n. Zahumna és od Klacsanszkeho dűlőben létesítendő talajvízmentesítési munkálatot alagcsövezés segélyével az A) pótban foglalt engedélyokirat és a B) C) D) E) pontokban foglalt határozatok szoros betartásának kötelezettsége mellett engedélyezte. Az engedélyokirat 5. §-a szerint a szükséges munkálatokat a partbirtokosok tűrni tartoznak; és engedélyes jogosítva van a mederből kikotort anyagot annak a jobb és balpartján 2 méter szélességben lerakni Az E) pont szerint K. A. és Perlep község bérlőit G. J. és H. I. a vízmű létesítése folytán előállott károk iránt támasztott igényükkel a kir. bíróság elé utasította. Egyidejűleg elrendelte, hogy az iratok a hatásköri bírósághoz terjesztessenek fel. Az indokolásban többi közt kimondotta, hogy a hatósági szakértő által a helyszínén is beigazolást nyert, hogy a vízfolyástermészetes rendjének megváltoztatása következtében, harmadik személyek károsodásnak kitéve nem lesznek. Azon kérdésnek elbirálása pedig, hogy az árok mélyítése folytán kihányt földmennyiség által elfoglalt területért és a függő termésben okozott károkért jár-e kártalanítás és mily mértékben, a polgári biróság illetékes határozni, mert a közigazgatási hatóságok által az 1885 : XXIII. t.-c. alapján csakis azon kártalanítási összegek állapíthatók meg, melyek a vízhasználatok engedélyezésénél más vízhasználatok korlátozásával járnak és ha oly magánjogi korlátozásról van szó, melynek fennállása birói bizonyítást igényel, mint a jelen esetben is, a. közigazgatási hatóság kártalanítást meg nem állapíthat. (Hatásköri jogszab, és határozatok tára I. k. 393. lap, 510. sz. eset.,)