Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

3°o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. árúelhelyezési díj címén naponta 2 fillér, 300—750 mm után tehát 6 — 15 korona fizetendő; 1901 augusztus i-től 1904 március i-ig pedig 577 nap telvén el, ezen időre járna térdij címén 3462—8655 korona, kerek összeg­ben azonban 5000 koronát vett csak keresetbe. A tárgyaláson az István téglagyár részvénytársaság azzal védeke­zett, hogy a kérdéses terület 1902. és 1903. évben szabad kikötő gyanánt kijelölve nem volt, hogy Szob községtől szerzett a rakodópart használa­tára jogot és hogy az úrbéresek a bányaszerzó'désben reáruházták az őket megillető rakodópart használatát; később a tárgyalás során a közigazga­tási hatóság hatásköre ellen a kereseti összeg nagysága és az ügy bonyo­lult volta miatt a felek együttesen kifogást tettek. A Jőszolgabiró 1913 április hó 23-án 711 1913. sz. a. kelt végzésével kimondotta, hogy ('tekintettel a keresetbe vett összeg nagyságára, az ügy bonyolult voltára, mely perrendszerű bizonyítás igénybevételét is előre­láthatólag szükségeiig a felek hatásköri kifogásának helyt ad és az ira­toknak az 1907: LXI. tc. értelmében a hatásköri bírósághoz való felter­jesztését elrendeli. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. J. 1794. sz. a. kelt mTilatkoza­tában azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigaz­gatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. L. P. parti birtokos, szobi lakós illetve örökösei úgy a budapesti kir. törvényszék által megtartott második pót­tárgyaláson (1907 február 9.) előadott, mind pedig a szobi járás főszolgabírójánál beadott keresetökben «a Szob község határában kijelölt szabad kikötő és az annak mentén meg­jelölt rakhely használatáért fizetendő díjakról)) szóló és kormány hatóságilag jóváhagyott 1895. évi községi szabály­rendelet alapján és a 39507 1885. sz. közmunka- és közleke­désügyi miniszteri rendelet 6., 11., 12., 13. illetőleg 17. §. ér­telmében követelték az István téglagyár részvénytársaság cég alperestől a szabad kikötőnek hatáságilag kijelölt terület használata fejében a 3560 korona, illetve 5000 koronára fel emelt térdíjat. Minthogy a szabad kikötő létesítése az 1885 : XXIII. tc­66. §. 2. p. értelmében a parti birtokos által kártalanítás nél­kül megengedendő és a szabad kikötő használata és a szed­hető díjak mérve az 1885. évi 39507. számú közmunka- és

Next

/
Thumbnails
Contents