Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 299 miniszteri rendelet szerint a szedhető dijak a parttulajdonost illetik. A szabad kikötés tárgyában kiadott 39.507/1885. számú rendelet 17. §-a értelmében pedig a hatóságilag kiielölt szabad kikötő' helyek után követelt díjak tekintetében az 1885. évi XXIII. tc. 156. §-ában meghatározott közigazgatási hatóságok vannak hivatva eljárni, amint ez különben egy felmerült hatásköri összeütközés alkalmával hozott 23.794/1904. I. M. számú minisztertanácsi határozatban megállapítást is nyert, amennyiben kimondatott, hogy a szabad kikötőül hatóságilag ki nem jelölt terület használati díja ellentétben, mint az ezen célra kijelölt terület díja, a birói úton érvényesíthető. (Igazságügyi Közlöny 1905. évi 1. szám.) A budapesti kir. Uélőlábla 1907 szeptember hó 17-én 3926/1907. p. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbiróság Ítéletének azt a felebbezett részét mely szerint a leszállított kereseti követelésnek 3560 koronát kitevő részére nézve az eljárást bírói hatáskör hiánya miatt megszüntette, helybenhagyta. Ellenben ugyanannak az Ítéletnek azt a felebbezett részét, mely szerint a felperest keresetének további 400 koronára irányuló részével, a keresetének meg nem engedett felemelése miatt elutasította, megváltoztatta és utasította az elsőbiróságot, hogy a 400 koronára és az öszzes perköltségre vonatkozólag hozzon új ítéletet. A m. kir. Curia 1908. évi május hó 26-án 7442''igo8. P. sz. a. hozott ítéletével a másodbiróság ítéletét helybenhagyta. A budapesti kir. törvényszék ezután 1911 május hó 20-án 1970 1911. sz. a. hozott ítéletével alperest kötelezte, hogy felperes örökösei részére a hagyatéki bíróságnál 400 koronát és kamatot birói letétbe helyezzen. A budapesti kir. Ítélőtábla 1912 május hó 23-án 6243 911. P. sz. a hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. L. P. .1908 augusztus hó 14-én a kir. Curia ítéletének hozatala után a hatáskör hiánya miatt elutasított 3560 koronára vonatkozó keresetét a szobi járás főszolgabírójánál adta be azzal az eltéréssel, hogy követelését 5000 koronára emelte fel, mert alperes részvénytársaság a szabad kikötő mellett rakodónak átengedett területen a köveket nem 1902. évi augusztus hó i-től 1903. évi augusztus hó 31-éig, hanem 1904 március i-ig, sőt azontúl is 1905. évi augusztus i-ig otthagyta, jóllehet annak elvitelére a főszolgabíró 13065/1902. sz. határozatával felszólította és alkalmazottját meg is büntette. A nevezett részvénytársaság köveivel 1902 augusztus i-től 1904 március i-ig terjedő időben a szabad kikötő mellett rakodásra átengedett területből átlag 20—50 négyszögmétert foglalt el; minden négyzetméter területre egy köbméter követ helyezett el, melynek súlya 15 mm ; ezek szerint a kérdéses területen 20—50 négyzetméteren á 15 mmázsát számítva, elhelyezett 300—750 mmázsa követ; a szolgabírói hivatalnál levő szabályrendelet 4. ;;-ának 2. p. szerint egy métermázsa terméskő után