Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

278 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Az 1896: XXVI. tc. 33. §. 1. pontja alapján pedig a m. kir. közigaz­gatási bírósághoz a törvényhatóság azon határozata ellen, mellyel a köz­ségi adók kivetésének jogalapját és arányát megállapítja, panasznak van helye; és ebben a hatáskörében a m. kir. közigazgatási bíróságnak azt a kérdést kell vizsgálat alá venni, hogy az ideiglenes állami adómentes­ségben részesülő házak tulajdonosainak községi adómentessége 1911. évben törvényes alapon fennállott-e és hogy ehhez képest, jogosítva volt-e a város ezen házak állami adóját a pótadó alapjául az 1911. évi költség­vetésbe felvenni, illetőleg az említett háztulajdonosokat ezen állami adó arányában községi adóval megróni. A m. kit. belügyminiszter hatásköri kifogását fenntartotta és az ira­tokat a hatásköri bírósághoz áttette. II. Az 1909. évi VI. tc. 38. §-ának első bekezdése értel­mében «az ideiglenes házadómentesség rendszerint csakis az állami házadóra vonatkozik)), azonban városfejlesztési és más. köztekintetekből a község a maga autonóm jogkörében az ily házakat mentesítheti a községi pótadó alól is, és vita tár­gyává nem tehető, hogy az 1886. évi XXII. tc. 138. §-án túl­menőleg önkénytesen megadott pótadómentességek kérdé­sében, amennyiben ennek a pótadómentességnek megadása,, vagy megszüntetése általában, vagyis ennek a kérdésnek általános érvényű szabályozása kerül felülvizsgálat alá, a végső fokú elbírálás a belügyminiszter, mint legfőbb vagyon­felügyéleti hatóság jogkörébe tartozik; míg, ha a község költségvetésében a pótadók jogalapjának és arányának ezen mentességekre tekintettel való megállapítása, — tehát a jog­szabály alkalmazása — tétetik vitássá, tartozik az 1896. évi XXVI. tc. 33. §-ának 1. pontja alapján a m. kir. közigazga­tási biróság hatáskörébe. A felmerült hatásköri összeütközés elintézésénél tehát az az ügydöntő kérdés, hogy a panasszal megtámadott belügy­miniszteri rendelettel pótadómentességre vonatkozó jogszabály természetével biró határozat bíráltatott-e felül vagy nem? Léva város képviselőtestülete az iratok között fekvő 1900. évi 51. sz. határozatában kimondotta, hogy a képviselő­testület hozott határozatához képest az állami ideiglenes adó-

Next

/
Thumbnails
Contents