Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 221 I. Dr. A. P. Á. földbirtokos, nagykelecsényi lakós, a vágbeszterczei járás főszolgabírójához beadott panaszában előadta, hogy D. J. szulyó váraljai lakós 1912. évi május hó 6, 8, n, 14, 26; június hó 3, 7, 11, 13, 26; július hó 4, 6, 14 napokon 3 drb szarvasmarhát a tulajdonát képező Marék erdőrészben, a 6 éven aluli tilosban legeltetett és 78 korona kárt okozott. Kérte nevezettet ennek a kárnak és a megszabott pénzbüntetésnek megfizetésére kötelezni. A f'íszolgabiró 1912. évi december ho 10-én 365/2. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és a panaszt a Rend. bűnt. elj. 55. §-a alapján a vágbeszterczei kir. járásbírósághoz áttenni rendelte, mert a tilos legeltetés által okozott kár összege az 1879: XXXI. tc. 69. §-ának b) pontjában említett 60 koronát meghaladja, ennélfogva a panaszolt cselekmény az id. törvény 73. §-a értelmében a Btk. 421. §-ába ütköző vétség ismérveit látszik magában foglalni, amelynek elbírálására az 1897 : XXXIV. tc. 18. §. I. 1. pont rendelkezése szerint a kir. járásbíróság illetékes. Panaszos felebbezett, mert a feljelentésében felszámított kár nem egyszerre, hanem több időszakon át követtetett el és minden egyes esetben a kár mennyisége a 60 koronát túl nem haladta. Trencsén vármegye alispánja, mint II. fokú rendőri büntetőbíróság 1913. február hó 27-én 150/1913. kih. sz. a. hozott végzésével az elsőfokú végzést felhozott helyes indokainál fogva, és azért is helybenhagyta, mert az 1903. évi augusztus hó 5-én 487. sz. alatt hozott minisztertanácsi határozat szerint többszöri erdei legeltetés miatt indított oly ügyben, amelyben az összes kár 60 koronát felülhalad, de a csupán egy ízben történt tettenérés alkalmával okozott kár 60 koronát meg nem halad, &t eljárás a kir. bíróság elé tartozik. A vágbeszterczei kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át. A kir. járásbíróság pedig 1913. évi április hó 18-án 1913. B. 194. sz a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert habár igaz is, hogy a feljelentésben felsorolt 13 rendbeli kihágást ugyanazon tettes követte is el, mindazonáltal tekintve azt, hogy ezen több, ez esetben 13 rendbeli kihágás nem egy, hanem különböző időben, illetve napokon lett elkövetve, tekintve, hogy az ezen különböző napokon át elkövetett kihágások által okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, azok egy egységes cselekménynek, bár egy feljelentésben panaszoltattak is, és bár egy tettes által elkövetve is lettek, nem tekinthetők, hanem mindenik eset annál is inkább külön-külön erdei kihágásnak minősítendő, mert maga a feljelentő felfolyamodásában előadja, hogy az esetek közül egyik esetben sem haladta felül az okozott kár a 60 korona értéket.