Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 215 99. Abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbírálás alá, az ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, hanem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. Midőn az 1879 : XXXI. tc. 73. §-ának második bekezdése több külön erdei lopásnak érték szerint való minősítésénél a büntetőtörvényeknek rendelkezéseit nyilvánítja alkalmazandónak, feltételezi, hogy a több erdei lopás közül legalább egy olyan legyen, melynek tárgya 60 korona értéket meghalad; mihezképest közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás akkor, ha az egy feljelentésben érvényesített több eset egyikében sem haladja meg a kár összege a 60 koronát, és nincs oly adat; amelynek tekintetbevételével a különböző időkben elkövetett cselekmények a ((folytatás') (continuatio) alapján egy cselekménnyé egybefoglalhatok lennének. A hatáskör megbírálásánál közömbös az a körülmény, hogy a feljelentésben a kár nem annak a tényleges megbecslése, hanem a törvény 100. §., illetve a 10a. § rendelkezése alapján követeltetett, és továbbá az a körülmény, hogy 13 különböző időben, illetve külön alkalommal elkövetett cselekmény egy feljelentésbe foglaltatott. 1913 szeptember 22. Hb. 74. sz. I. Dr. A. P. Á. földbirtokos, nagykelecsényi lakos, a vágbeszterczei járás főszolgabírójánál beadott panaszában előadta, hogy B. J. szulyóváraljai lakós, 1912. évi május hó 6, 8, 11, 14, 26; június hó 3, 7, 11, 13, 26 . július hó 4, 6, 14 napokon 4 drb szarvasmarhát a tulajdonát képező Marekerdőrészben a 6 éven aluli tilosban legeltetett és 104 korona kárt okozott. Kérte nevezettet ebben a kárban, valamint a megszabott pénzbüntetésben elmarasztalni. A főszolgabíró 1912. évi december hó 10-én 363/2. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és a panaszt a Rend. bünt. elj. 55. §-a alapján a vágbeszterczei kir. járásbirósághoz átténni rendelte, mert a tilos legeltetés által okozott kár összege az 1879 : XXXI. tc. 69. § ának b) pontjában említett 60 koronát meghaladja, ennélfogva a panaszolt cselekmény az id. törvény 73. §-a értelmében a Btk. 421. §-ába ütköző vétség ismérveit látszik magában foglalni, amelynek elbírálására az 1897 : XXXIV. tc. 18. §. I. r. pont rendelkezése szerint a kir. járásbíróság illetékes. Panaszos felebbezett, mert a feljelentésében felszámított kár nem egyszerre, hanem több időszakon át követtetett el, és minden egyes esetben a kár mennyisége a 60 koronát túl nem haladta.