Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Trencsén vármegye alispánja, mint II. fokú rendőri büntetőbíróság 1913 február bó 27 én 148/1913. kih. sz. a. hozott végzésével, az elsőfokú végzést felhozott helyes indokainál fogva, és azért is helybenhagyta, mert az 1903. évi augusztus hó 5-én 487. szám alatt hozott minisztertanácsi határozat szerint többszöri erdei legeltetés miatt indított oly ügyben, amelyben az összes kár 60 koronát felülhalad, de a csupán egy ízben történt tettenérés alkalmával okozott kár Go koronát meg nem halad, az eljárás a kir. bíróság elé tartozik. A vágbeszterczei kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át. A kir járásbíróság pedig 1913. évi április hó 28-án 1913. B. 192. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert habár igaz is, hogy a feljelentésben felsorolt 12 (helyesen 13) rendbeli kihágást ugyanazon tettes követte is el mindazonáltal tekintve azt, hogy ezen több ez esetben 13 rendbeli kihágás nem egy, hanem különböző időben, illetve napokon lett elkövetve, tekintve, hogy az ezen különböző napokon át elkövetett kihágások által okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, azok egy egységes cselekménynek, bár egy feljelentésben panaszoltattak is és bár egy tettes által elkövetve is lettek, nem tekinthető^ hanem mindenik eset annál., is inkább külön-külön erdei kihágásnak minősítendő, mert maga a feljelentő felfolyamodásában előadja, hogy az esetek közül egyik esetben sem haladta felül az okozott kár a 60 korona értéket. II. Dr. A. P. A. földbirtokos B. J. szulyóváraljai lakós ellen egy feljelentésben 13 külötnböző időben, illetve külön alkalommal elkövetett és az 1879: XXXI. te. 100. §-ba ütköző erdei legeltetés kihágása miatt panaszt emelt és az okozott kárt egy összegbe foglalva 104 koronában számította fel. Az 1879 : XXXI. tc. 69. §-a az erdei kihágásokról rendelkezvén, második bekezdésében kimondja, hogy a cselekmény kihágási minősége nem változik azáltal, hogy az érték vagy a kár összege a tettes elitéltetése előtt általa elkövetett több erdei kihágásból származik, miből okszerűen következik, hogy abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbírálás alá, az ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, hanem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. Ellenben ugyanazon törvény 73. §-ának rendelkezése a 60 korona értéket meghaladó erdei károsításokra és lopásokra