Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

2IO HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. Dr. A. P. Á. földbirtokos, nagykelecsényi lakós, a vágbeszterczei járás főszolgabírójánál beadott panaszában előadta, hogy B. S. G. szulyóváraljai lakós 1912. évi május hó 6., 8., 11, 14., 26. napokon 5 drb, június hó 3., 7., 11., 13., 26., július hó 4., 6. és 14 napokon 6 drb szarvasmarhát a tulajdonát képező Marék erdőrészben a 6 éven alóli tilosban legeltetett és 146 korona kárt okozott. Kérte nevezettet ebben a kárban, valamint a megszabott pénzbüntetésben elmarasztalni. A főszolgabíró 1912. évi december hó 10-én 360/2. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, és a panaszt a Rend. bünt. elj- 55- §_a alapján a vágbeszterczei kir. járásbírósághoz áttenni rendelte' mert a tilos legeltetés által okozott kár összege az 1879: XXXI. tc. 69. §-ának b) pontjában említett 60 koronát meghaladja, ennélfogva a panaszolt cselekmény az id. törvény 73. §-a értelmében a Btk. 421 §-ába ütköző vétség ismérveit látszik magában foglalni, amelynek elbírálására az 1897 : XXXI. tc. 18. §. I. 1. pont rendelkezése szerint a kir. járásbiróság illetékes. Panaszos felebbezett, mert a feljelentésében felszámított kár nem egyszerre, hanem több időszakon át követtetett el és minden egyes esetben a kár mennyisége a 60 koronát túl nem haladta. Trencsénvármegye alispánja, mint II. fokú rendőri büntetőbíróság 1913. február hó 27-én 145/1913. kih. sz. a. hozott végzésével az elsőfokú végzést felhozott helyes indokainál fogva, és azért is helybenhagyta, mert az 1903 évi augusztus hó 5-én 487. sz. a. hozott minisztertanácsi határozat szerint többszöri erdei legeltetés miatt indított oly ügyben, amelyben az összes kár 60 koronát felülhalad, de a csupán egy ízben történt tettenérés alkalmával okozott kár 60 koronát meg nem halad, az eljárás a kir. bíróság elé tartozik. A vágbeszterczei kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át. A kir. járásbíróság pedig 1913 április hó 28-án 1913. B. 190. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert habár igaz is, hogy a feljelentésben felsorolt 13 rendbeli kihágást ugyanazon tettes követte is el, mindazonáltal tekintve azt, hogy ezen több, ez esetben 13 rendbeli kihágás nem egy, hanem külömböző időben, illetve napokon lett elkövetve, tekintve, hogy az ezen külömböző napokon át elkövetett kihágások által okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, azok egy egységes cselekménynek, bár egy feljelentésben panaszoltattak is, és bár egy tettes által elkövetve is lettek, nem tekinthetők, hanem mindenik eset annál is\ inkább külön-külön erdei kihágásnak minősítendő, mert maga a feljelentő felfolyamodásában előadja, hogy az esetek közül egyik esetben sem haladta fölül az okozott kár a 60 korona értéket.