Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

194 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. kelt végzésével az ügyészségi megbízott indítványát, mely szerint a feljelentés a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatőságsértés kihágására vonatkozik, elfogadta és a Bp. Életbeléptetési törvény 19. §. 2. pontja alapján a feljelentést illetékes eljárás végett Tolna vármegye központi járás főszolgabírójához áttette. A főszolgabíró tárgyalást tartott, terhelt tagadta a terhére rótt cselekményt, B. A. tanú vallomását fentartotta és a főszolgabíró 1913 január hó 21-én 444/1912. kih. szám alatt hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a feljelentésben foglalt és terheltnek tulajdonított sértő kifejezések nem hivatalos eljárásban levő hatósági közeget értek s így a Kbtk. 46. §-ban meghatározott kihágás esete fenn nem forog és mert az állítólagos sértő kitételek oly mérvben gyalázó természetűek, hogy valódiság esetén a Btk. 261. §-ában foglalt vétség tényálladékát is kimerítik. II. Terhelt képviselője a főszolgabíró által tartott tárgyaláson kérte, hogy a becsületsértés vétségének elbírálása végett az iratok a kir. járásbírósághoz tétessenek át, elsősorban tehát azt a kérdést kell érdemileg eldönteni, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja-e a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát. Minthogy pedig ennek a kérdésnek eldöntése az 1897: XXXIV. t.-c. 18. §-ának I. 6. pontja szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik, és a kir. járásbíróság a végzésének rendelkező része szerint ama kérdést érdemileg nem döntötte el, hanem csak a hatáskör kérdésében határozott: az ügyet a rendes bíróság hatásköréhez kellett utasítani annyival inkább, mivel a rendes bíróság a Bp. 22. §-a értelmében az ügyet abban az esetben is érdemileg elbírálhatja, sőt elbírálni köteles, ha azt a tárgyalás után is kisebb hatáskörű bíróság elé tartozónak találja. 91. Az ügy azonosságát a személyek, a tárgy és a jog azonossága együttvéve adja. A jog azonosságának hiánya miatt nincs hatásköri összeütközés, ha a járásbíróság béresül, tehát cselédül történt felfogadás iránt létrejöttnek állított szolgálati szerződés alapján követelt bér iránt indított keresetre tagadta meg a hatáskörét, ellenben az örökbefogadás és kiházasítás ígérete következtében teljesített munka ellenértéke címén támasztott követelésre nézve