Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Baranya vármegye árvaszéke a két kérvényt együttesen intézte el és elrendelte a gyermekek elhelyezése és tartása kérdésében a H. T. 97. § alapján az eljárást; a látogatásra vonatkozólag pedig elrendelte az atyának meghallgatását. Baranya vármegye árvaszéke ezután 1908 július 17-én 7865/1908. sz. a. hozott véghatározatával a kiskorúak nevelését és tartását ismét az apára bízta. A látogatásra vonatkozólag előterjesztett kérelmet is elutasította, azonban megengedte, hogy az anya gyermekeit atyjuknál Pécsváradon évenként néhányszor, de mindig az apával közösen előre megállapítandó időben és az apa felügyelete alatt a saját költségén meglátogathassa. Baranya vármegye közigazgatási bizottságának gyámügyi felebbvilcli küldöttsége 1909 április hó 14-én 1134/1909. kb. sz. a. hozott határozatával az árvaszék határozatát helybenhagyta; a m. kir. belügyminiszter pedig 1910 május hó 21-én 77,376/1909. VIII. sz. a. hozott határozatával «az elsőés másodfokon hozott érdemben egybehangzó határozatoknak a kiskorúak anyjukkal való érintkezés kérdésére vonatkozó részét özv. M. Gy.-né, mint M. E. L gyámja felülvizsgálati kérelme következtében megvizsgálta és azoknak megsemmisítésére az 1901: XX. tc. 3. §-án alapuló törvényes indokot nem talált». M. E. I. 1911 november havában orvosi bizonyítvánnyal igazolta, hogy egészséges, gyermekeit meg is látogatta és ez alapon kérte az árvaszéket, hogy kötelezze az apát, hogy a gyermekeket a karácsonyi és nyári szünidőre hozzá bocsássa. Baranya vármegye árvaszéke 1912 június hó 10-én ad 7246/1912. sz. a. hozott véghatározatával az apát kötelezte, hogy a gyermekeket az iskolai szünidők alatt évenként öt-hétre az anyjuk költségén és kellő utazási felügyelet mellett az anyjukhoz bocsássa; amennyiben nem tudnak megegyezni, az idő július 20-tól augusztus 25-ig terjed. Baranya vármegye közigazgatási bizottságának gyámügyi felebbvileli küldöttsége 1912 augusztus hó 13-án 2738/1912. kb. sz. a. hozott véghatározatával az árvaszék véghatározatát helybenhagyta; a m. kir. belügy miniszter azonban 1912 december 20-án 163,755/1912. VIII. b. sz. a. hozott határozatával az atya felülvizegálati kérelme következtében az alsófokú egybehangzó határozatokat az 1901 : XX. tc. 3. §. alapján megvizsgálta és azokat megsemmisítette, mert: «az anya kérelmét az atya, kinek gondviselésére a kiskorúak birói Ítélettel bízattak, ellenzi, ezzel szemben pedig, miután a szóban levő kérelem az 1894: XXXI. tc. 103. §-ában foglalt látogatás kérdésének szabályozási körébe nem tartozik, az atya az anya kérelmének teljesítésére még gyámhatósági határozattal sem kényszeríthető ; miért is az alsófokú határozatok törvényes alapot nélkülöznek)). M. E. I. ezután a hatásköri bíróságnál bejelentette, hogy ügyében