Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. ±37 ideiglenesen felperes gondviselésére bizta és őt kötelezte elsősorban a gyermekek tartására és nevelésére, amennyiben pedig felperes arra képtelenné válnék, másodsorban alperest kötelezte erre. A megokolás szerint a kiskorú gyermekek ideiglenes elhelyezése és tartása iránt való intézkedés a H. T. 102. §. 3. bekezdésén alapszik. Felperes a hat hó eltelte után a házasság végleges felbontását kérte és a pécsi kir. törvényszék 1905 november hó 14-én 14,381/1905. p. sz. alatt hozott Ítéletével az 1894 : XXXI. tc. 80. §. a) pontja alapján alperes hibájából a házasságot végleg felbontotta. A házasság tartama alatt született két kiskorú gyermek ideiglenes tattására és nevelésére vonatkozó intézkedését a 2818/1905. sz. ítéletnek továbbra is fenntartotta és az iratokat az Ítélettel, ennek jogerőre emelkedése után a gyermekek végleges tartása és nevelésének elintézése iránt Baranya vármegye árvaszékéhez áttenni rendelte. A megokolás szerint a törvényszék a per adatai szerint arról győződött meg, hogy a gyermekek jelenben felperesnél megfelelő ellátás és nevelésben részesülnek, viszont azonban alperesnél, ki legutóbbi személyes megjelenésekor is idegbajáról panaszkodott és a ki a gyermekeit a 27. alatti bizonylat szerint is anyja által kívánta neveltetni, ilyen nevelésben részesülni nem látszanak. Ezért a H. T. 96. §. alapján a kir. törvényszék ezt a rendelkezést tartotta fenn és az iratokat a jogerőre emelkedés után az illetékes további intézkedés végett az esetleg változható viszonyhoz képest Baranya vármegye árvaszékéhez áttenni rendelte. A pécsi kir. Ítélőtábla 1906 január 15-én 3070/1905. p. sz. a. kelt ítéletével az elsőbiróság Ítéletét indokai alapján, a m. kir. Curia pedig 1906 október hó 30-án 3063/1906. P. sz. a. kelt ítéletével a másodbiróság ítéletét helyhenhagyta. K. Gy.-né, mikor férje ellene a házassági kötelék felbontása iránt a keresetet beadta, Baranya vármegye árvaszékéhez fordult és kérte, hogy a két kiskorú gyermek tartás és nevelés végett neki adassék át és férje tartásdíj fizetésére köteleztessék. Az árvaszék 1905 május 30-án 6158/1905. sz. a. hozott véghatározatával a két kiskorú gyermek tartását és nevelését az anyára bízta, a férjet pedig tartásdíj fizetésére kötelezte. Baranya vármegye közigazgatási bizottsága gyámügyi felebbvileli küldöttsége 1905. augusztus hó 8-án 2646/1905. kb. sz. a. hozott véghatározatával az árvaszék határozatát megváltoztatta és mindaddig amíg a bíróság a válóper kapcsán a gyermekek tartása kérdésében ítéletet nem hoz, illetve ez jogerőre emelkedik, a gyermekeket az atyjuknál hagyta. 1907 január havában M. I. megújította kérelmét, azonkívül egy később beadott kérvényben azt kérte, hogy volt férjét kötelezze arra, hogy gyermekeit látogatás céljából, főleg a nyári iskolai szünidőben hozzá Püspökladányba küldje el.