Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 121 felszólításának, hogy ezer ölenként mérsékelten egy koronában felszámított természetben kiszolgáltatni tartozott fizetésének ellenértékét fizessék meg, foganatja szintén nem volt, mert i. Cs. K., 2. Sz. S., 3. P. K, 4. Cs. M., mátészalkai lakosok, 5. N. D., 6. K. J., 7. Sz. A., 8. O. Zs., 9. B. J., 10. J. I., 11. J. J., 12. R. Á., 13. Sz. J., 14. Sz. S., 15. K. Á., 16. K. K, 17. N. G. kocsordi lakosok a holdszámok szerint kiszámított összesen 149 K 50 fillérrel adósai. Minthogy ezen elmaradt fizetésért neki a csatolt «komenciós levelet) aláíró és községi pecséttel megerősítő és a birtokosság nevében és megbízásából eljáró K. G. volt községi biró szavatolni tartozik, az okból kérte, hogy K. G. és a fent 1—17. sorsz. a. felsoroltak egyetemlegesen 149 K 50 fillér és ennek járulékai megfizetésére köteleztessenek. A tárgyaláson a kérelmet oda módosította, hogy az 1—17. sorsz. a. felsoroltakat, mint adósokat, K. G. pedig mint szavatost vonja perbe, amennyiben a fizetések teljesítéseért jótállott. A kir. járásbíróság 1912 május hó 13-án 1912. Sp. 284/4. sz. a. hozott végzésével az 1—17. sorsz. a. felsorolt alperesek ellen hivatalból észlelt pergátló akadály alapján a pert megszüntette; K. G. szavatos ellen pedig a pert felfüggesztette, mert felperes előadásából az tűnik ki, hogy ő magát mezőőrnek tekintette és mint ilyen teljesített szolgálatot, de akár felesketett mezőőr volt, akár gazdasági cselédnek lett felfogadva, járandóságait az 1894 : XII. tc. 102. és 1907 : XLV. tc. 62. §-a értelmében a közigazgatási hatóság előtt követelheti. A szavatosként perbevont K. G. ellen pedig az eljárást a közigazgatási hatóság jogerős határozatáig kellett felfüggeszteni. Felperes felfolyamodásában községi bizonyítvánnyal igazolta, hogy azon birtokrészen, hol ő teljesített szolgálatot, két állandóan felfogadott és felesketett mezőőr van és hogy ő a mátészalkai sándori közbirtokosság, mint jogi személy által fel nem fogadtatott és esküt sem tett, tehát az 1894 : XII. tc. 102. §-a reá nem vonatkozik. Gazdasági cselédnek sem minősíthető, mert cselédkönyve nem volt és mert vállalkozási szerződéséből kitűnik, hogy munkaideje nem egy évig, hanem csak a termények beszedéséig tartott. A szatmárnémetii kir. törvényszék, mint polgári fellebbezési bíróság 1912 július 13-án 1912. E. 231. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését oly értelemben, hogy a pert a szavatossal szemben is megszüntette, helybenhagyta, mert annak megemlítése mellett, hogy a hatáskör szempontjából az ügy az összes alperesekre nézve egységesen döntendő el és így szavatossal szemben is a permegszüntetésnek van helye, az elsőbiróság végzése indokainál fogva és azért volt helybenhagyandó, mert alperes szolgálati viszonyának jogi természetén a fennforgó esetben mit sem vál-