Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

Ii6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. az ember egyéni erkölcsi értékét csorbítják és alkalmasak arra, bogy az egyén ebbeli értékét mások szemében kisebbítsék, őt nevetség és gúny tárgyává tegyék. Tekintve már most azt, hogy a törvény a becsületsértés tényálladékát nem csak a szóbeli, hanem testi sértés okozása nélkül elkövetett meggyalázó cselekmény fennforgása esetén is megállapítja; nyilvánvaló, hogy eme szakasz az állampolgárok mint magánegyének becsületét részesíti jogi oltalom alatt annál is inkább, mert a hatósági közeg ellen hivatalos működésben elkövetett meggyalázó cselekmény — tehát tettlegesség — a hatóság elleni erőszak bűntette tényálladékának fogalmi körébe esik. Méltatva már most ama jogelvet, hogy az állam bármi vonatkozásában megszemélyesítője: a hatósági közeg ellen elkövetett akármiféle deliktumot első sorban a saját sérthetetlenségének megtámadásául kell tekinteni, nyilvánvaló, hogy hatósági közeg ellen használt verbális sértéseknél akár meggyalázó, akár sértő kifejezés, már csak az egyéni és közhivatalnoki becsület azonossága miatt is, ezen eseteket a magánegyének becsülete ellen intézett támadások alól kiveszi és azokat első sorban tekintélye ellen intézett támadásnak minősítve, annak büntetőjogi elbírálását a Kbtk. 46. §-ának körébe vonja. Ekkép tehát gyanúsított, midőn panaszosokat, mint hatósági közegeket a panaszolt kifejezéssel illette, a Kbtk. 46. §-ba ütköző hatóság elleni kihágás tényálladékát valósította meg. Minthogy pedig a panaszosok, mint községi alkalmazottak, közigazgatási hivatalnokoknak illetve alkalmazottaknak tekintendők, ezek ellen elkövetett a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás az 1897 : XXXIV. tc. 19. §-ának 2. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A hatásköri bíróság az iratokat hiánypótlás végett visszaküldötte és ekkor a főszolgabíró 1913 március hó 7-én 356/1913. kig. sz. a. szabályszerű, indokolt végzést hozott, mellyel hatáskörét nem állapította meg mert terhelt közhivatalnokról, illetve hatósági közegről oly dolgot állított, mely valódiság esetén a büntető vagy fegyelmi eljárás megindításának okát képezné, azt közmegvetésnek teszi ki, tehát meggyalázta, ennélfogva becsületsértést követett el, ha valakit tolvajnak neveznek, mint adott esetben terhelt a panaszosokat, meggyalázó, ennélfogva a becsületsértés ismérve fennforog. II. A panasz alapját képező ((Raubefvolk)) kifejezésben a becsületsértésnek tárgyi jelensége bennfoglaltatik, annak elbirálására pedig, vájjon ez a kifejezés a községi irnok, mint végrehajtóval, a községi bíróval és kisbíró mint becsüssel