Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. "5 58. «Raubervolk» kifejezés a becsületsértés tárgyi tényálladékát tartalmasa, mihezképest ily kifejezésnek községi irnok, községi biró és kisbiró elleni használata miatt az eljárás rendes biróság hatáskörébe tartozik. Ha a rendes biróság megtartott tárgyalás folytán a becsületsértés vétségének tényálladékát megállapíthatónak nem találná, szélesebb hatáskörénél fogva a különben kisebb hatáskörű közigazgatási hatósághoz tartozó hatóság elleni kihágás tárgyában is határozni jogosítva és kötelezve van. 1913 május 26. Hb. 39. sz. I. K. Gy. községi irnok, végrehajtó, M. P. községi biró és Cz. J kisbiró, mint községi becsüs szárazteleki lakosok feljelentést tettek G. A ottani lakos ellen, hogy ez őket, midőn nála 1912. évi december hó 9-én a községi pótadó-hátralék miatt foganatosítandó végrehajtás céljából megjelentek: «Raubervolk»-nak nevezte. Kérték nevezett megbüntetését, mert ((hivatalos eljárásukat sértette meg«. A módosi kir. járásbíróság az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, a hozzá beküldött ezt a panaszjegyzőkönyvet a közigazgatási közeg ellen elkövetett, a Kbtk. 46. §-ba ütköző kihágás elbírálása végett a módosi járás főszolgabírójához áttette. A módosi járás jőszolgabirója 1912 december 21-én 4491/1912. kig. sz. a. kelt átiratával hatáskörét nem állapította meg és a feljelentést a Btk. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségének elbírálása végett a módosi kir. járásbírósághoz visszaküldötte. A módosi kir. járásbíróság 1913 január hó 31-én 1912. B. 1146/3. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg. Végzése terjedelmes indokolásának lényege az, hogy való ugyan, hogy a Btk. 261. §-a és a Kbtk. 46. §'-ának szövegezése egymástól lényegesen eltérő, amennyiben a Btk. 261. §-ában jelzett becsületsértés létrejöttéhez vagy meggyalázó cselekmény vagy meggyalázó kifejezés szükséges, addig a Kbtk. 46. §-ában megjelölt kihágás «sértő kifejezése használatával jön létre. Eltekintve a meggyalázó cselekmény tényálladékától, a meggyalázó kifejezés és sértő kifejezés közti különbség nyelvtani értelmezésen sarkal, míg ugyanis a meggyalázó kifejezés az emberi méltóságnak, az egyén jellemének és megbecsültetésének lealacsonyítását, meggyalázását jelenti, addig a sértő kifejezés az ember önérzetét támadja, az egyéni ízlését sérti, de igen sok adott esetben az emberi méltóságba, az egyén jellemébe és annak megbecsültetésébe is vág. Végeredményben e két szakaszban foglall tényálla déki elemek mindegyikének jogi értelme az, hogy eme verbális sértések 8*