Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

IO8 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 55. Ha kifejezetten becsületsértésre irányuló feljelentés következtében a rendes bíróság nem hozott érdemi határozatot, hanem azt, hogy a feljelentett cselekmény nem becsületsértés, csak a hatáskör kérdésében hozott határozatának indokául hozta fel, az ügy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A rendes bíróság a Bp. zz. §-a értelmében az ügyet abban az esetben is érdemileg elbírálhatja, sőt elbírálni köteles, ha azt tárgyalás után is kisebb hatáskörű bíróság elé tartozónak találja. Hatásköri összeütközést csak jogerős határozat létesít. 1913 május 5. Hb. 24. sz. I. S. J. körjegyző, ságodi lakos, a zalaegerszegi kir. járásbírósághoz beadott feljelentésében előadta, hogy 1912. évi június hó 8-án a novai járás főszolgabírójától azt a felhívást kapta, hogy a vízszabályozási járulékhátralék-kimutatás alapján az abban kitüntetett 2 K 30 fillér hátralékot H. I. kocsis, ságodi lakostól hajtsa be. Ő a hátralékkimutatást átadta N. R. ságodi lakosnak, aki atyja helyett a kisbirói teendőket végezte, hogy H. I.-t hívja fel arra, hogy a hátralékot irodájába hozza meg. Midőn N. R. a felszólítást eszközölte, H. I. a «jegyző szentségét és istenét)) káromolta s azt mondotta: «majd megtanítom ezt a jegyzőt is, mint a pákai jegyzőt, majd megmondom ennek is a nevét, mint a pákai jegyzőnek'). Minthogy H. I. evvel a tettével őt becsületében megsértette, kérte megbüntetését. Az ügyészségi megbízott közérdek hiányában a vád képviseletét nem vette át. A kir. járásbíróság 1912 július 19-én 1912. B. 487'i. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a fentírt kifejezések nem meggyalázó jellegűek, sem pedig azokban oly tényállítás nincsen, mely valódisága esetén azt, akiről állíttatott, közmegvetésnek tenné ki, vagy ellene a büntető eljárás megindításának okát képezné; a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének ismérvei a feljelentett cselekményben nem foglaltatnak és a Btk. 258. §. esete sem forog fenn. Minthogy azonban hatósági hivatalnokot, a körjegyzőt, hivatalos eljárásból folyólag, bár nem közvetlenül, a feljelentett egyén sértő kifejezéssel illetett, ez a cselekménye a Kbtk. 46. §-ban körülírt hatóságok elleni kihágás rémérveit foglalja magában és ez a kihágás közigazgatási hivatalnok ellen volt elkövetve, annak elbírálására az 1897: XXXIV. tc. 19. §. 2. p. és a kihágási büntető eljárás 6. §. alapján a főszolgabíró illetékes. A zalaegerszegi járás főszolgabírója 1912 december 4-én 231 1912. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert H. I. nem S. J., hanem utóbbi által megbízott N. R. előtt használta a sértő