Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 87 ezzel a teherrel együtt lehet megvenni; az ingatlanok vételára tehát a megajánlott összeg és az erre eső 38,000 korona szőlőfelűjítási kölcsön hányada és így ezt a vételárt van jogosítva a kir. kincstártól követelni. Azonban megelégszik, hogy ezen nagyobb vételár helyett a kir. kincstár csak azt az összeget fizesse meg, amely becsárként az általa 4037 1907. tkvi sz. a. beadott árverési kérvényéhez csatolt adóbizonylatban van ki­tüntetve. Ebben az árverési kérvényben pedig az eladott és nem szőlő­területet képező ingatlanok becsértéke összesen 4064 koronát tesz ki, mely összeget a kir. kincstár előnyös tételként kapott. Kérte, hogy a kir. kincetár 4064 korona tőke, annak 1908. évi feb­ruár hó 7-től járó 50 o os kamata és a költségek megfizetésére kötelez­tessék. Alperes kir. kincstár hatásköri kifogást emelt a kir. Curia 82. számú teljes ülési döntvénye és a hatásköri bíróságnak 1908. évi november hó 9-én 17. sz. a. hozott határozata alapján. Felperes tévesnek mondta alperes hatásköri kifogását, mert nern zálogjogtörlési pert indított, hanem kártérí­tési illetve gazdagodási keresetet. A budapesti kir. törvényszék 1910 október hó 29-én 41879 1910. sz. a. hozott végzésével az eljárást hatáskör hiányából megszüntette, mert a kereseti kérelem elbírálása első sorban annak eldöntését tenné szüksé­gessé, hogy a szőlőfelüjítási kölcsön a szóbanforgó ingatlanokra bekebe­lezhető volt-e vagy sem ? Az 1896: V. tc. értelmében azonban az ilyen kölcsönök biztosítása és behajtása a közadók módjára történik, az 1889: XXVIII. tc. 8. 1. b) pontja és az i8g6:XXVI. tc. 82. 1. és 2. pontja éltelmében pedig a kir. pénzügyigazgatóság és végső fokon a m. kir. közigazgatási bíróság hatá­roz abban a kérdésben, hogy közadó biztosítására bekebelezett zálogjog akár téves bekebelezés, akár követelés megszűnése, akár más okból, mint fent nem álló töröltessék. Ennélfogva nem áll hatáskörében elbírálás tárgyává tenni a kere­seti igény előfeltételét képező azt a kérdést sem, hogy a kölcsön biztosí­tására kieszközölt zálogjog magán jogilag érvénytelen. A budapesti kir. Ítélőtábla 1910 december hó 29-én 9413/1910. P sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését helybenhagyta, indokolása alapján és azért, mert a kir. Curia 82. sz. polgári döntvényének indokolá­sában kimondotta, hogy abból, hogy a szőlőfelújítási kölcsönök behajtása körül követendő eljárás annak összes következményeivel együtt szerveze­tileg bele van illesztve az állami pénzügyigazgatás keretébe, okszerűen az következik, hogy az ezekre a kölcsönökre vonatkozó kérdéseknél is csak a közadók kezelése és behajtása körül érvényes szabályok nyerhetnek megfelelő alkalmazást, ez pedig kizárja az említett kölcsönök, valamint az azokra vonatkozó zálogjog fenn nem állása kérdéséből származható

Next

/
Thumbnails
Contents