Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XIX ben pedig a vasút ellen az 1874: XVII. tc. alapján támasztott követelés érvényesít. (Hb. 1912 nov. 18. 64. sz. 265.) Az ügyazonosságot a felek személyazonosságával kapcsolatban az ügy tárgyi azonossága vagyis az állapítja meg, hogy ugyanazon felek közt felmerült jogesetet a hatóságok ugyanabban a vonatkozásban tették légyen megbirálásuk tárgyává. (Hb. 1910 jun. 13. 1909. 143. III. 38. 8o.) Az ügyazonosság a tárgyi azonosságon felül az ügyfelek személyazonosságát is szükségképen feltételezi; nincs ügyazonosság, ba a közigazgatási hatóság a számvevő kiküldetési díjainak az úrbéresek elleni megállapításáról és behajtásáról határozott, a bíróság előtt pedig az úrbéresek a vármegye közönségét vonták perbe. (Hb. 1909 nov. 15. 63. II. 137- 259.) Ha a két hatósági eljárás nem ugyanazon személy ellen és nem ugyanazon tényállás alapján folyik, az eljárás a Bp. 19. és 20. §-a alapján bírói hatáskörbe nem utalható. (Hb. 1908 okt. 12. 7. II. 6. 9.) Bár a közigazgatási hatósághoz intézett beadványban a fél nem nevezi meg azt, aki ellen fegyelmi eljárást és kártérítést kíván, az ügyazonosság megvan, ha az eljárásból kitűnik, hogy ugyanannak a marasztalását kívánja, aki ellen pert indított. (Hb. 1909 december 13. 8q. II. 155- 293-) Az ügyazonosság feltétele a személyi és tárgyi azonosságon kívül a vitás jog azonossága; ez nincs meg, ha a közigazgatási hatóság előtt dűlő út elszántása miatt az út megnyitása érdekében emelnek panaszt, a bíróságnál pedig az egyik érdekelt birtokából a közigazgatási hatóság által a megnyitott úthoz elcsatolt ingatlan tulajdonjogának érvényesítése iránt indít ez az érdekelt keresetet, amikor mind a két hatóság a maga hatáskörében jár el. (Hb. 1909 nov. 22. 65. II. 139. 265.) Az ügyazonosság fogalmát a személyi és tárgyi azonosságon kívül az határozza meg, hogy ugyanazon vitás jog felett döntsön mind a két hatóság. (Hb. 1909 márc. 29. 1908. 74. II. 69. 133.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság útrendészeti szempontból a nyitva volt utca visszaállítása, a rendes bíróság pedig a magánjog alapján vitássá tett tulajdonjog kérdésében határozott. (Hb. 1909 márc. 29- 1908. 74. II. 69. 133.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság csak a közdűlő út kijelölése és lihasítása kérdésében, a bíróság pedig csak a város által a tulajdonostól út céljára elfoglalt terület elvesztése miatt szenvedett kár megtérítése kérdésében határozott. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 135. III. 30. 62.) Az ügyazonosságot a személyi és tárgyi azonosságon felül az határozza meg, hogy az ügy ugyanazon jogi vonatkozásban vitessék mind a két hatóság elé, vagyis hogy az érvényesítendő igény megítélése mindkét b*