Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

LXXXVI RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. lekményeként a Btk. 421. §-a szempontjából bírálandó meg. (Hb. 1909 szept. 13. 44. II. ng. 224.) Öt különböző tulajdonosnak négy pásztor által külön őrzött szarvasmarhái legeltetése okából követelt kárdíjak össze nem számíthatók, (Hb. 1909 jun. 14. ; 1908. 54. II. 52. 97.) Ha több alkalommal egy folytatólagos mezei lopást követtek el, a cselekmény a több alkalommal ellopott tárgyak összesített értéke alapján minősül és az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 jun. 25. 4L III. 77- I59-) Több helyen több egyén kárára ugyanazon tettes által elkövetett cselekmények különálló cselekmények ; mihez képest az okozott kár összeszámításának nincs helye és ha a több cselekmény mindegyike különkülön az illető károsultaknak 60 koronánál kevesebb kárt okozott, a cselekmények mezőrendőri kihágások és miattuk az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 szept. 25., 55. 73. 149 ) Kártérítési igényre nézve jogközösségben nem álló több károsult kárára elkövetett bűncselekmény mindegyik károsulttal szemben különkülön bűncselekmény, mely önállóan bírálandó el, mihez képest közigazgatási hatáskörbe tartozik az eljárás akkor, ha az egyes károsultaknak okozott kár hatvan koronát nem halad meg. (Hb. 1911 február 20, 1910. 83. sz. 6. 11.) Ingó dolognak ugyanazon tulajdonos birtokából vagy birlalásából ugyanazon helyről jogtalan eltulajdonítási célból többek által együtt vagy közösen történt elvitele nem a tettesek száma szerint megállapítandó külön cselekmény, hanem egy egységes cselekmény, mihez képest a rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a tettesek által együtt és közösen elvett szalma értéke hatvan koronát meghalad. (Hb. 1911 febr. hó 20. 1910. 50. 1. 1.) Több tettes részéről összebeszéléssel és együttes tevékenységgel elkövetett mezei sáslopás, amely lopással okozott kár hatvan koronát meghalad, nem mezőrendőri kihágás, hanem a Btk. 333. £-ába ütköző s a Bn. 48. §-a szerint minősülő lopás vétsége, melynek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 november 20., 1910. 122. szám, 127- 249.) Ha a több egyén szekerezésével okozott kár hatvan koronát meghalad és a feljelentés adatai nem nyújtanak megfelelő alapot annak a megállapítására, hogy a feljelentett tilos szekerezés a feljelentettek mindegyikével szemben a többiek tevékenységétől külön elbírálandó, külön önálló cselekmény : a cselekmény nem mezőrendőri kihágás, hanem vagyonrongálás ismérveit látszik feltüntetni, mihez képest a miatt az eljárás a rendes bíróság az érdemleges tárgyalás során azt találja, hogy a feljelentett tilos szekerezés mindegyik feljelentettel vagy egyikkel szemben a többiek tevékenységétől függetlenül elbírálandó, külön önálló cselekmény,