Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. LXXXVII úgy szélesebb hatáskörénél fogva a cselekményt mezőrencló'ri kihágásnak is minősítheti és mint olyat el is bírálhatja. (Hb. 1911 október 23., 69. sz. 79- 161.) Több tettes mezei legeltetésével okozott, 60 K-t meghaladó kár miatt birói útra tartozik az eljárás akkor, ha nincs alap annak a megállapítására, hogy a tilos legeltetés mindegyik feljelentettel szemben a többiek tevékenységétől függetlenül elbírálandó külön önálló cselekmény. (Hb. 1910 jan. 31. 1909. 117. III. 15. 32.) Különböző helyeken különböző egyének kárára elkövetett mezei lopás annyi különálló cselekmény, ahányan vannak a jogközösségben nem álló károsultak; ha a kár külön-külön nem halad meg 60 koronát, a cselekmény mezőrendőri kihágás. (Hb. I910 szept. 26., 48. III. 92. 188.) Munkásügyi kihágások. Mezei munka abbahagyásának kikényszerítése céljából történt csoportosulás az 1898: II. tc. 66. §-ának végbekezdése alá esik, habár a csoportban megvolt az a tudat, hogy esetleg erőszakoskodás is keletkezhetik ; de ha a csoport a munkásokat erőszakkal megtámadja vagy erőszakkal akadályozza a munka megkezdésében, ez a Btk. 176. §-a alá esik. (C. 1908 febr. 19. 1300. 201. so. II. 233. 280.) Sajtókihágások. Nyomdatulajdonosnak az a mulasztása, hogy lakását és sajtói helyét be nem jelenti, közigazgatási útra tartozó kihágás a 414/91. sz. BM. rendelet alapján. (Hb. 1909 máj. 17. 16. II. 98. 186.) Távírda stb. megrongálása. A Btk. 439. és 440. §-a csak közcélra berendezett távbeszélő megrongálására, de nem kizárólag magáncélra berendezett távbeszélő megrongálására alkalmazható. (Hb. 1910 nov. 14. 69. III. izo. 222.) Útrendőri kihágások. 1890. I. tc. 107., I25<, 129. §%. A közútak törzskönyvezésénél használt karók kidobása útrendőri kihágás. (K. M. 1908. évi 36178. sz. h. III. 226. 392.) Szándékosság vagy nyolc napon túl tartó testi sértés hiányában országúton kocsirúddal történt elütés csak útrendőri kihágásként a közigazgatási hatóság által bírálható el. (Hb. 1910 szept. 26. 68. III. 109. 221.) Út fedőanyagául szállított, de ilyenül át nem vett kő elvétele nem útrendőri kihágás (1890:1. tc. 129. §. a) p.), hanem birói hatáskörbe tartozó lopás. (Hb. 1910 szept. 26. 40. III. 88. 181.) Vadászati kihágások. 1883 : XX. tc. 26—32. §§. Szabadon élő mezei nyúl uratlan jószág, mihez képest annak más kertjében kézzel elfogása nem vagyon elleni bűncselekmény s elbírálása rendes bíróság elé nem tartozik, hanem vadászati kihágás szempontjából a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 dec. 12. 59. III. 101. 207.) Vadnak fegyver nélkül más módon jogosulatlan elfogása is vadászati kihágásnak minősíthető, mihez képest elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. J911 november 20., 81. sz. 106. 216). Másnak vadászterületén őznek kutyákkal elfogása mint vadászati