Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. LXXIX fokú erdei kihágási bíróságnak adattal nem támogatott az a kijelentése, hogy a kárösszeg a szolgabiróság hatáskörét meghaladja, nem irányadó és ha az elsőfokú ítéletben meghatározott érték 60 koronát nem halad, meg, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 szept. 25. 50. sz. 70. 141.) Ha a másodfokú erdei kihágási biróság határozatát nem a kir. ügyész indítványára hozta, az 1879 : XXXI. tc. 157. §-át alkalmazni nem lehet és a másodfokú kihágási biróság hatásköri megállapítása a rendes bíróságot is kötelező végérvényes megállapításnak nem tekinthető. (Hb. 1911. szep­tember 25. 50. sz. 70. 141.) Tűzifának elkészített száraz bükkfatőkének erdőből elvitele közön­séges lopás és elbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 okt. 23. 20. sz. 61. 133.) Kész állapotban levő tölgyfahasábnak, azaz «kész faanyagnak)) erdő­ből eltulajdonítása nem erdei kihágásnak, hanem közönséges lopásnak ismérveit látszik magában foglalni, következéskép e cselekmény miatt a rendes biróság hatáskörébe tartozik az eljárás. (Hb. 1911 szept. 25. 63. sz. 77- 156-) Réten felhalmozott negyven koronát érő száraz ölfának vagyis már feldolgozott fának jogtalan eltulajdonítása nem erdei kihágás, hanem a Btk. 333. és a Bn. 48. §-a alá eső lopás, amelynek elbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (1911 nov. 20. 110. sz. 122. 252-) Erdőben rakásba összerakott galyak jogtalan eltulajdonítása nem erdei lopás, hanem rendes biróság hatáskörébe tartozó lopás. (C. 1908 dec. 17. 7115. III. igg. 352.) Úrbéresek közös erdejében kitisztítás folytán összehordott és a jo­gosultak részére a tulajdon arányában felosztandó, csomókba rakott, el­szállításra már összegyűjtött fából 20 koronát érő rakás elvétele lopás. Í333- §•) (Hb. 1909 nov. 29. 80. II. 153. 290.) A cselekménynek erdei kihágássá minősítését nem befolyásolja az, hogy az erdő, melyből a fát ellopták, nem a sértett' tulajdona. (Hb. 1910 ápr. 18. 1909. 152. III. 47. 100.) Erdei kihágássá minősítés szempontjából a terület tulajdonának vi­tássága közömbös : érdemre tartozik. (Hb. 1909 nov. 29. 97. II. 168. 319.) A feljelentés szerint 80 korona kárt okozó erdei legeltetés a köz­igazgatási hatóság hatáskörébe utalt erdei kihágás fogalma alá nem von­ható. (Hb. 1909 jan. 18. 1908. 16. II. 15. 26.) Erdei lopást csak erdőben lévő fán lehet elkövetni. (Hb. 1910 nov. 14. 60. III. 102. 209.) Fürdő sétatere nem erdő : ott lévő díszfenyőfának kivágása és el­lopása tehát nem erdei lopás, hanem a rendes biróság elbírálása alá tar­tozó lopás vétsége vagy bűntette. (Hb. 1910 nov. 14. 60. III. 102. 208.)

Next

/
Thumbnails
Contents