Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XLV merítése után a polgári bíróság előtt érvényesíthető. (B. 1909 jun. 30. H. 24. sz. a. III. 174. 329. ) Iparossegéd bérkövetelése közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, tekintet nélkül arra, hogy volt-e az iparosnak iparigazolványa. (Hb. 1910 febr. 21. 1909- 138. III- 33- 71. ) Az 1884: XVII. tc. 176. §-a nem alkalmazható, ha a felek közt munkaviszony még nem létesült. (B. 1907 márc. 5. I. H. 3. sz. II. 194- 355 ) Felmondási időre számított fizetés iránti követelés a munka megszünéséből keletkező kártérítésre irányul. (C. 1908 okt. 13. 779. II. 184. 347-) Munkakönyv visszatartására alapított kártérítés bírói útra tartozik. (B. 1907 nov. 5. I. H. 3. II. 194. 355.; M. 1908 jan. 8. 1907. G. 147. II. 213- 368. ) Birói hatáskörbe tartozik szolgálati bizonyítvány kiadása iránti per. iB. 1909 jun. 30. H. 24. sz. a. III. 174. 329. ) A kereskedősegédnek nyugdíjra vonatkozó igénye, ha a munkaadó részéről el nem ismertetik, a szolgálati viszony megszünéséből keletkező vitás követelést képez, melynek elbírálása az 1884: XVII. tc. 176. §-a szerint első sorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik. (K. M. 1909 márc. 18. 5535. sz. II. 266. 417. ) Átvett árú elszámolásából eredő követelés mindig a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Po. 1906 szept. 17. G. 88. sz. II. 224. 376. ) Vendéglősnek üzletvezetője részére átadott ételek és italok értékének elszámolására vonatkozó szerződésen alapuló keresetére az 1884: XVII. tc. 176. §-a nem alkalmazható. (Gy. 1908 febr. 26. H. I. 1. sz. II. 240. 361. ) A főnök ellen arra alapított kártérítési követelés, hogy a főnök hibás kerékpárt adott alkalmazottjának, aki leesvén, testi sértést szenvedett, nem tartozik iparhatóság elé. (Hb. 1909 febr. 8. 1908. 59. II. 57. 104. ) A követelés jogi természetén nem változtat az, hogy az iparossegéd követelését nem ő maga, hanem végrehajtási letiltás alapján az ő jogán a követelés behajtására kirendelt ügygondnok érvényesíti. (Hb. 1911 nov. 27. 94. sz. 113. 234.; 1910. jun. 20. 29. III. 70. 146.; nov. 19. 98. III. 130. 259. 1909 márc. 8. 1908. 60. II. 58. 108. C. 1910 febr. 22. 966/909. v. IV. p. t. III. 146. 285. B. 1909 dec. 22. H. 46. sz. 151. 290. ) Az nem tesz különbséget, hogy a kereskedelmi alkalmazott a követelést nem maga, hanem az ő jogán más személy (jogutód) érvényesíti. (C. 1910 okt. 11. 484/910. v. sz. a. IV. p. t. III. 158. 307. ) Az iparhatósági hatáskörre nincs befolyása annak, hogy e követelést az ergedményes érvényesíti. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 146. III. 41. 87. )