Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

286 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK kifejtette — hogy a szőlőfelújítási kölcsönökből eredő tartozások behajtása körül követendő eljárás annak összes követelményeivel együtt szervezetileg bele van illesztve az állami pénzügyi igazgatás keretébe, melynek szerveinél összpontosulnak mindazok a közhitelességű adatok, melyekből a szőlőfelújítási kölcsönök fennállása vagy megszűnése megállapítható, amiből okszerűen következik, hogy az arra vonatkozó kérdéseknél is csak a közadók kezelése és behajtása körül érvényes szabályok nyerhetnek megfelelő alkalmazást. Ennek az álláspontnak felel meg a törvény 12. §. utolsó bekezdésének rendelkezése is, mert ez kimondja^ hogy a kölcsön, ennek kamata és törlesztési járuléka, a kezelési díj, késedelmi kamat, behajtási költség és árfolyamveszteség az illető szőlőbirtokon fekvő oly teher, mely birói árverés esetén a szőlődézsma úrbéri és más hasontermészetű váltsággal azonos elbánásban részesül; utóbbiakra vonatkozólag pedig az 1868. évi 29. tc. 7. §-a és az 1871. évi 53. tc. 91. §-a azt rendeli, hogy azok minden tekintetben az országos adó természetével birnak s annak törvényes előnyeit élvezik. Ha tehát a szőlőfelújítási kölcsönből származó tartozások mint dologi terhek az imént jelzett tartozásokkal egyenlő jogi természetűek, az 1896. évi V. tc. 11., 12. és 13. §-aiban foglalt rendelkezések is csak akként értelmezhetők, hogy az ott említett igények érvényesítésénél is a közadók behajtására vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az ilyen igényekre nézve a rendes birói hatáskör megállapítása azt eredményezné, hogy a bíróság vagy csak a pénzügyi hatóságok hivatalos adatai alapján bírálhatná el a pert, ami már magában céltalanná tenné a rendes birói eljárás útján való beavatkozást, vagy pedig a szőlőfelújítási kölcsönöknél az állami közigazgatás közegeinek a törvény által hatáskörükhöz utalt összes rendelkezései és közhatósági jelleggel felruházott eljárása rendes birói úton, törvényesség és szakszerűség szempontjából mind alaki, mind érdemi tekintetben felülbiráltatnék, ami a hatáskörök összezavarását jelentené. A kifejtettekből