Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. 287 tehát a kir. Curia elvi álláspontja szerint is az következik, hogy a szőlőfelújítási kölcsönökből származó bárminemű tartozás fenn nem állásának eldöntése nem tartozik a rendes biróság hatáskörébe, minélfogva a bíróság annak a kérdésnek elbírálására sem lehet hivatva, hogy az ily tartozásra teljesített fizetés visszakövetelhető-e azon az alapon, hogy a tartozás a fizetés előtt fenn nem állott, illetőleg a fizetettnél kisebb összeg erejéig állott fenn. 146. Hogy a felperesnek munkakönyve nem volt, az iparhatóság! ellenőrzésre tartozik és a vagyonjogi igény elbirálása szempontjából közömbös. B. 1909 szept. 7. G. 284. sz. 147. Jövedéki kihágás feljelentéseért a feljelentőt illető jutalomdíj iránti követelés nem magánjogi jellegű s a rendes biróság előtt nem érvényesíthető. B. 1910 febr. 19. 1909. G. 781. sz. Az 1842. évi harmincadhivatali utasítás negyedik részé nek 673. és 674. §-aiban foglalt rendelkezésekből következik, amint azt a birói gyakorlat is megállapította, hogy a jövedéki kihágás feljelentéseért a feljelentőt illető jutalomra vonatkozó követelés nem magánjogi jellegű ; a feljelentő részére abból sem származhatik magánjogi követelés, hogy a jövedéki kihágás felett eljárni hivatott pénzügyi hatóság, illetve annak közege mulasztást követett el, aminek folytán a feljelentett jövedéki kihágás elévült. Az ellenkező álláspont arra vezetne, hogy a bíróságnak oly kérdések elbírálásába kellene bocsátkoznia, amelyek hatáskörébe nem tartoznak: nevezetesen vizsgálandó és eldöntendő volna, hogy jövedéki kihágás követtetett-e el, továbbá, hogy minő büntetés volt volna kiszabandó, holott ezek mind oly kérdések, melyeknek eldöntésébe a biróság nem bocsátkozhatik. Alperes különösen azt