Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. tagjai közé a bányatulajdonos nem tartozik, kétségtelen, hogy az alapszabályok értelmében a bányatárspénztár jövedelmei közé tartozik a bányatulajdonos által teljesítendő járulmány is. Kétségtelen tehát az is, hogy az 1871 :XXI. tc. 21. §-ának 9. p.-ja értelmében a bányatulajdonos hátralévő járulmányai felett vita esetén a bányabiróság itél anélkül, hogy a bányabiróság hatáskörébe eső pert valamely közigazgatási eljárásnak kellene megelőznie. A bányabiróságnak az ilyen jogvitákra kiterjedő hatásköre a törvénykezés fogalmából kifolyólag szükségszerűen magában foglalja azt, hogy. per esetén a biróság rendszerint dönt azon tény- és jogállítások felett, amelyek az ügy elbírálásához szükségesek, megállapítja tehát a tényállítások valóságát vagy valótlanságát, értelmezi a fennforgó esetben a társpénztári alapszabályokat, megállapítja, hogy a törvények, törvényes rendeletek, a társpénztári alapszabályok az előtte levő vitás esetben mennyiben és mily értelemben alkalmazandók. A bíróságnak ebből a jogköréből önként következik az, hogy az ő Ítélkezésének az ilyen magánjogi vita eldöntésénél rendszerint nem szab korlátot az, hogy a közigazgatási hatóság a maga hatáskörében a magánjogot megalapító vitás tények közül melyeket és milyen bizonyítékok alapján tartott bebizonyítottaknak, még kevésbé az, hogy a közigazgatási hatóság mily értelmet tulajdonított a törvénynek, törvényes rendeleteknek vagy a társpénztári alapszabályoknak. A pénzügyminisztériumnak, mint legfőbb bányahatóságnak alperes kötelezettsége tekintetében a társládához való hozzájárulásra és ezen hozzájárulás mérvére nézve 99,836/1908. szám alatt kelt határozata tehát a biróság előtt itélt dolog erejével nem bir és a bányabiróságot sem a tényállás, sem a jogi álláspont tekintetében nem köti. Alperes viszonválaszában maga adja elő, hogy a R. A. bányát ő 1904. év őszén vette meg.