Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 26r augusztus hó 27-én 7. 1908. sz. a. hozott Ítéletével az 1894' XI1- tc- 94- §• h) pont alapján 10 kor. pénzbüntetés, 4 kor. kártérítés és 10 kor. eljá­rási költségben marasztalta a panaszlottakat. A biai járás főszolgabírója azonban 1908. évi december hó 28-án 525 1908. sz. a. hozott véghatározatával ezt az ítéletet megsemmisítette és az út használatának jogos vagy jogosulatlan volta kérdésében rendelt el eljárást és ennek az eljárásnak folyamán 1909 július hó 5-én 2898/1908. kig. sz. a. hozott véghatározatában R. F.-et útrendó'ri szempontból köte­lezte, hogy mindaddig míg az illetékes bíróság e tekintetben jogerős Íté­letet nem hoz, P. H. L.-nak és nejének, valamint mindazon érdekeltek­nek, akik ingatlanukhoz kizárólag a jelzett úton juthatnak, azon a sza­bad közlekedést megengedje és amennyiben a közlekedés jelenleg sorom­póval, árokkal vagy bármi egyéb módon akadályoztatnék, ezen akadályok haladéktalan eltávolítása iránt személyes feleló'sség mellett gondoskodjék. A főszolgabírónak ezt a határozatát R. F. megfelebbezte és a felebbezéshez csatolta a pestvidéki kir. járásbíróságnak 1909. évi május hó 11-én, tehát a főszolgabírói határozatot megelőzően, 1909. Sp. I. 546/2. sz. a. hozott Ítéletét, mely őt az út békés birtokába visszahelyezi és P. H.-nét az átjárástól eltiltja. P. H. L. ellen nem indíttatott a per, mert időközben elhalt. A főszolgabíró a felebbezést Pestvármegye alispánjához felterjesz­tette, ez azonban 1909. évi július hó 31-én 220,13/1909 kig. sz. a. a feleb­bezést — az iratokkal együtt — elintézetlenül visszaküldötte, azzal, hogy a főszolgabíró állapítsa meg meghallgatás alapján azt, hogy P. H. L.-né azonos-e a pestvidéki kir. járásbíróság előtt 1909. Sp. I. 546. sz. a. R. F. által folyamatba tett sommás visszahelyezési perben alperesként perbe­vont R. J.-nel. Amennyiben azonosak, úgy az iratokat, az 1907: LXI. tc. 7. §. 3. pontja és 8. §. értelmében a hatásköri bírósághoz terjessze föl. A főszolgabíró azután az alispán rendeletének megfelelően az ira­tokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette. Az említett sommás per iratai beszereztetvén, azokból az tűnik ki, hogy R. F. a pestvidéki kir. járásbíróságnál 1909. évi május hó i-én — akkor, amikor a főszolgabíró a mezőrendőri kihágási ügyből keletkezett útrendőri ügyet még tárgyalta — sommás visszahelyezési keresetet adott be P. J. ellen. Keresetében előadta, hogy a budafoki 165. sz. tkvi betét­ben 3428. hrsz. a. felvett magánút a Fuchsgang dűlőben az ő telek­könyvi tulajdona 1902. év óta, amikor bírói árverésen azt megvette és el­zárta. P. J., akinek a közelben háza van, már 1906. év óta többször is megkísérelte az átjárást, s közigazgatási eljárás útján attól eltiltatott. 1908. évben azonban a főszolgabíró a kihágási ügyben hozott községi előljárósági Ítéletet illetékesség hiányában megsemmisítette és P. J. új­ból kezdte az átjárást. Kérte, hogy a helyszíni tárgyalás megtartása után

Next

/
Thumbnails
Contents