Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 237 28 K bére megfizetésére ((kártérítés címén» kérte kötelezni, ki azonban 999 1910. sz. alatt hozott ítéletével keresetét elutasította. Az ügy felebbezés következtében a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság elé került és ez 1911. évi január hó 23-án 1910. Sp. II. 1070/2. sz. alatt hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert felperes előadása szerint alpereshez viceházmesternékép lett szolgálati alkalmazásba véve, ennélfogva a követelés elbírálására a rendó'rkapitány illetékes. A székesfővárosi m kir. államrendőrség I. kcr. kapitánya 191 r. évi április hó 13-án 1625. kig. sz. a. hozott határozatával hatáskörét szintén nem állapította meg, mert sértett (helyesen panaszos) nem bizonyos háztartási vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak végzésére szerződött s így az 1876. évi XIII. tc. alapján cselédnek nem tekinthető. A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitéinya, kihez az ügy a hatásköri bírósághoz való juttatás végett felterjesztetett, felhívta a rendőrkapitányt, hogy a feleket hallgassa meg. A meghallgatáson K. M. panaszos előadta, hogy őt G. I.-né házmesternő fogadta fel viceházmesternének havi 40 K bérrel és lakással; lakása a házmesternő lakásától különálló lakás volt. Cselédkönyve nem volt és a házmesternének semmiféle személyes szolgálatot nem teljesített. Kötelessége volt a házat és a ház előtti járdát tisztántartani és a lakóktól a szemetet kikordani, ezért azonban a lakóktól nem kapott semmit. G. L-né házmesterné pedig azt adta elő, hogy a háztulajdonos megbízásából fogadta fel; hozzá szolgálati viszonyban nem volt, bére se volt, csak lakása és a szemétpénz ; a felfogadáskor pedig csak annyit mondott neki, hogy havi 40 K jövedelme is lehet, ha szorgalmasan dolgozik. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. J. 1823. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményét terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Az előadott tényállás szerint K. M. viceházmesternő sem a háztulajdonosnak, sem pedig az őt felfogadó házmesternőnek háztartásában, gazdaságában vagy családtagjai részére (1876 : XIII. tc. 1. §. 64. §. és az 1907. évi XLV. tc.) személyes és folytonos szolgálatot nem teljesített. Szolgálata tehát cselédszolgálatnak és követelése cselédbérkövetelésnek nem minősíthető s így annak megbirálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.